Vagy ajakos növények, kétszikű
növénycsalád, a forrtszírmúak seregében, s az ajakosvirágúak rendjében.
Többnyire illatozó, egy vagy többnyári füvek vagy felcserjék, ritkábban
cserjék. Levelük átellenes vagy keresztesen átellenes, ritkábban örvös, gyakrabban
egyszerű, épszélű, igen gyakran bodros, nem sima, a négyszögletű szárral és
ágakkal, sőt a kehellyel és szirmokkal együtt, illanó olajat elválasztó
mirigyek vagy mirigyszőrök borítják. Erről; valamint az ágak és levelek állása
okozta megegyező termetükről könnyen felismerhetők. Melléklevelük nincs.
Leveleik a száron fölfelé fokozatosan hegyelevelekké (bractea) változnak; ezek
nem ritkán színesek (Salvia nemorosa, S. splendens). Tövükben álörves, de
egyenként bogernyős szerkezetű virágzat van, ez azonban fajonként különböző
lehet: majd csoportosabb vagy egész csembők-alakú, majd, lazább szétágazó, a
szárat majd körül fogja, ezért örvalakú, majd mind a két levél tövéből egy
oldalra fordul (Calamintha), majd egyszerű három virágú, majd pedig ismételten
elágazó (dichasium), olykor-olykor kunkorvirágzattal bonyolítva (Satureia,
Lamium). A virágzatnak ez az alakja azonban csak kisebb része az egész
infioreszcenciának, mert az átellenes álörvpárok a szár teteje felé füzérv,
fürtszerű, ritkábban gömbalakú (Mentha aquatica) csoportokba egyesülnek, vagy
pedig nagyon ágasbogasak (Nepeta Pannonica). Az egyes virág hímnős, többnyire
kétoldalas és ajakos. Kelyhe maradandó, a Mentáé meg a Lavanduláé inkább
csillagszerű, a többié kétajakú ( 3/2, a bazsalikomé meg a Teucrium Scorodoniáé
1/4 a csákóka kelyhe épajakú). A szirom ritkán csillagszerű (mentaneműek,
Mentha, Lycopus), leggyakrabban kétajakú 2/3, ritkábban 1/3 Ajugát
ésTeucriumot). A hímek számának, a virág alapterve szerint, ötnek
kellene lenni, de a hátulsó rendesen nem fejlődik ki, ritkán jelzi valamely
maradék (rudimentum, a Bystropogon spicatnus Benth. állandóan öthímes), sőt a
rendes négy hím közül is a két felsőbb néha satnya marad és virágport nem fejleszt
(Salvia, Rosmarinus, Lycopus, sat. kéthímes ajakosak). A 4 porzós hím különben
ritkábban csaknem egyenlőhosszú (menta), gyakrabban a két alsó hosszabb (két
főbbhímes, Didynamia, stamina didynama). A nepeta-neműeknek a két felsőbb hímje
szokott a hosszabb lenni. A himszálak a párta csövéhez nőnek, s vagy
párhuzamosan vannak a felső ajak sisakjában, vagy széthajolva a virágból
kinyúlnak. Az ajakosak virágzatában kevés csillagszerű virágot (l. Petoria),
leginkább mint tetőző virágot, nem ritkán láthatni; ez többnyire négykaréjú
szokott lenni. A magrejtő belső; összeforradt két levélből alakul; eredetileg
kétrekeszű, de mind a két rekesz, mint az érdeslevelűeké, korán még kettőre
oszlik, felfelé mind a négy boltozatosan fejlődik, úgy hogy a magrejtő mélyen (ritkábban
a feléig vagy csak a csúcsán) négymetszetűnek látszik, s a bibeszál a
keresztmetszés aljáról nő ki (gynobasis). Mindegyik rekeszben egy-egy
visszafordult pete van (ovulum anatropum). A bibeszál fonálnemű, s két
bibekarra oszlik. A fejlődő gyümölcsöt a maradandó kehely védi. Az érett
gyümölcs hosszában négy száraz makkocskára hasad (l. Széthasadó gyümölcs),
mindegyikben egy-egy mag van; de az A.-sok gyakran magveszteséget is
szenvednek, mert a négy makkocska közül 1-3 elsatnyulhat, s a kehelyben a négy
gyümölcsszem nem mindenkor fejlődik ki. Linné e gyümölcsszemeket vagy
gerezdeket külön magvaknak tekintette, azért Gymnospermia-nak (fedetlen
magvuak) nevezte. A magnak nincs fehérje, a maghéj bőre gyakran nyálkásan
duzzad.
Az egész föld
kerekségén elszórt ajakosaknak több mint 2600 faja s 136 neme van. Nagyobb
részök a mérsékelt éghajlat melegebb vidékein, kivált az Ó-világ északi
félgömbjén, különösen a Földközi tenger mellékén terem, azért Schouw, dán
növénygeografus, ezt a vidéket az ajakosak és szegfűfélék országának nevezte. A
hideg éghajlat alatt csaknem egészen hiányzanak. Az ajakosak közül sok már
régóta házi orvosság, de az orvos kezében is hasznos orvosság válik belőlük.
Sok fajt mint konyhakerti fűszert (majoránna, Thymus vulgaris [kakukfű], zsálya,
izsóp, levendula, borsika, menta, Melissa), szép vagy jószagú kerti virágot
(Salvia, rozmaring, bazsalikom, Dracocephalum) termesztenek vagy házi
orvosságnak mezőn gyűjtenek (tisztesfű, pemetefű, kakukfű), a Glechoma
hederacea fiatal levelét pedig petrezselyemhelyett használják
(katona-petrezselyem). Az ajakosak között mérges növény. nincs.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Magyar
Angol
Német