Ajnácskő
kisközség Gömörm. rimaszécsi
jár.-ban, (1891) 670 magyar lak., vasúti állomás, posta és távíróval, festői
várromokkal. A környék kopárságát csak a szőlők enyhítik. Tőle néhány percre
fekvő széles völgyben szerény fürdő van, melynek egyik forrása kénes, égvényes,
a másik kettőé földes vasas savanyú víz. A fürdővendégek részére 33 lakószoba s
14 fürdőszoba; szerény, de látogatott kis fürdő. L. Pápai K., Ajnácskő és
környéke (Turisták Lapja, III. 163., 205).
A. vára.
Rimaszombattól harmadfél, a nógrádmegyei Fülektől egy óra járásnyira fekszik. A
rege a vár eredetet a honfoglalás korába viszi vissza s nevét Huba vezér
nyilazó leányától, Hajnácskától származtatja. Régebbi irataink tényleg mindig
Hajnácskő név alatt említik. Ajnácskő már 1554-ben török kézbe kerül, majd a
köpenyforgatásairól hites Balassa Menyhért birtokába jut; 1619-ben Széchy
György, Bethlen Gábor egyik vezére foglalja el, 1645-ben újra török kézre
kerül, majd miután a felvidékről mindinkább kiszorul a török, parancsnoka,
Haszán bég, fölgyújtja s ugy vonul ki belőle. Végleg rommá a szatmári békekötés
után lesz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|