Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
ajtó door
ajtó fölött... cope
ajtódúc jamb
ajtófélfa door frame
ajtófélfa door post
ajtófélfa doorjamb
ajtófélfa jamb
ajtófélfa post
ajtófélfa stile
ajtófülke bay
ajtóig kikí... to bow sy o...
ajtóig kísé... to show sy ...
ajtókeret door frame
ajtókeret door post
ajtónál haj... to bow sy o...
ajtónálló janitor
ajtónyílás crack
ajtónyílás doorway
ajtórács grating
ajtóretesz bar of a do...

Magyar Magyar Német Német
ajtó Tür (e)
ajtótok Türstock (r...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ajtó

Falon vágott ki és bejárásra szolgáló nyílás, mely legtöbbször el is zárható. Helyzete szerint egy épületben van külső és belső ajtó, utca-, udvar- és szobaajtó. A nyílás alakja a legtöbb stílusban hosszúkás álló parallelogramm, melynek magassága szélességének 1 1/2-szerese; lehet azonban fölül félköríves, szegmentv. csucsíves is. Az építészet az A.-t kerettel díszíti, mely természetesen az épület stílusa szerint változik. A külső ajtó kerete lehet quaderozott, sámbrános, pilléres, oszlopos, fölül többé-kevésbbé gazdag párkányzattal koronázva. Ha az A. annyira szélesedik, hogy azon kocsik is bejárhatnak, akkor kapu a neve. Az emlékszerű épületnek kapuját v. ajtaját, különösen a templomnak ajtaját, azt diszítő architekturával egyetemben portálé-nak hívják. Az A.-k anyaga lehet fa v. fém: Külső ajtókat, különösen kapukat célszerű keményfából legtöbbnyire tölgyfából készíteni; a belső A.-hoz puha fát használnak, mely lehet vörös fenyő, erdei-, vagy lucfenyő. A puhafát gyakran kérgelve (furnérozva) alkalmazzák. Fémet. v. biztonsági tekintetből használnak, mint p. vasat a pénztárszobák A.-nál, v. p. a bronzot emlékszerű épületek bejáróinál nagyobb tartósság és dekoratív szépítés céljából. Szélességük szerint vannak egyszárnyú és kétszárnyú A.-k. Lakóhelyiségek egyszárnyú A.-inak szélessége 0,65 m.-től 1,10 m.-ig, a kétszárnyú A.-ké 1,25 m.-től 1,50 m.-ig terjed. Magasságuk 2,20 m.-től 3,40 m.-ig. Kocsibejárók legalább 2,50 m., a csűrkapuk 3-4,50 m. szélesek.

Az A.-kat a falazathoz az ajtóragasztó v. ajtótok erősíti; ez ismét lehet ácstok a, béléstok, pallótok és deszkatok (parapettok). A tokok minemüsége szerint el is nevezik az A.-kat ácstokos, béléstokos stb. A.-knak. Az A.-nál éppen úgy mint az ablakoknál megkülönböztetik a kőmüves v. kőfaragó, az ács és asztalos, a lakatos és mázoló munkáját. Kőmnüves és kőfaragó-munka. Külső A.-knak kávát készítenek, melynek az a rendeltetése, ami az ablakkávának, csak méretei nagyobbak. Az A.-szemöldök a felső befejező rész; ez lehet horizontálisan, vagy ivben falazva v. kőből készítve. Az alsó része az A.-nak az A.-küszöb, mely külső ajtóknál rendesen kő, belső ajtóknál kemény-fa. Az A. ács- és asztalos-munkákhoz tartoznak 1. a föntebb említett tokok, melyeket többnyire az ács készít és 2. az A. szárnyai, melyeknek minémüsége és szerkezete szerint az A.-kat ismét elnevezik: léc-, deszka-, hevederes, zsalu és vésett v. táblás A.-knak. A léc-, deszka- és hevederes ajtók külsők, v. alárendeltebb belső helyiségek ajtói azokat az ács is készítheti. A zsalu A.-k istállóknál és szineknél alkalmazhatók leginkább. A vésett v. táblás ajtók a lakóhelyiségek belső A.-i és ha egyszárnyuak, keresztajtóknak is neveztetnek. Ha a kisebb keresztajtót a falak kárpitja elfödi, mintegy elrejti, akkor kázpitozott vagy tapéta-ajtó a neve. A vésett A.-k szárnyai a rámákból és a mezőket kitöltő táblákból állanak; az oldalsó rész: az A. fél béléssel; a bélés széleit két oldalt a falon az ugynevezett A.-sámbránnal v: A.-kerettel borítják. A belső ajtóknál a keretet fölül a szemöldökön gyakran diszesebb párkánnyal, konzolokkal stb. koronázzák, mely diszítmények «supra-port» (franc. dessus de parte) elnevezés alatt ismeretesek.

Az A. lakatosmunkájához,

melyet «vasalás»-nak neveznek, tartoznak: a pántok, melyeken az A. forog; ily enek a gyürüs-. a könyökös-, az egyszerü-, a kereszt-, a szög-, a szárnyas és a csuklós-pántok (szobaajtókon most leginkább a szárnyas pántokat alkalmazzák); az A.-zárak, mely zárak állanak a kilincsből és kulcsszekrényből (ha a kulcsszekrény a rámába be van vésve, akkor vésett zár-nak nevezik), a pajzsból és a reteszből; a tolók, hüvelyek stb. Szintén az A.-szárnyak.. megyvasalási módja szerint megkülönböztetnek még ki és befelé nyíló A.-kat, valamint automatikusan záródó A.-kar is. Az A: k másolását l. a Mázoló munkában. A szárnyas A.-kan kivül vannak még toló A.-k és felvonó A.-k is.

Az A. történelmi fejődése.

Szárnyas ajtót az ó-korban inkább csak az épület főbejáratánál alkalmaztak, az A.-szárnyakat szőnyegek, függönyök helyettesítettek. A legrégibb A.-k fából voltak, kivül és belül fémlemezekkel borítva, melyek vastag fejü szögekkel voltak a fához erősítve. Sziriában egyetlen darab kőlemezből álló A.-kar is találtak az ó-keresztény korszakból. A teljesen vert fémből való vagy öntött fémajtók is már régen voltak használatban. A román stilus korszakából a reánk maradt fémajtók közül nevezetesebbek a hildesheimi és augsburgi székesegyházé és a veronai San Zeno templomé. A csucsives korszak templomaiban és középületéiben külső A.-knak leginkább kettős rétegű deszka A.-kat használt és azokat kacskaringós pántokkal (ablakszarv) rendkivül gazdagon diszítette,: p: a párisi Notre-Dame főbejáró ajtói. A renaissance korszak leghiresebb öntött fém A.-i közé tartoznak a firenzei Baptisterium reliefekkel ékes bronz A.-i, melyek közül az egyik Andrea Pisano; a másik kettő pedig Lorenzo Ghiberti műve. Ugyencsak ebben a korszakban kezdenek a máig is használt belső vésett ajtók szerepelni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is