Ájulás

(gör. lipothymia, kis foka eclysis). Az Á. kisebb fokánál szédülés lép föl, a szemek elsötétedésének, fülzugásnak kiséretében. Ha ezekhez az érzés az öntudat és a mozgás megszünése járulnak, az Á. teljes képe jön létre. Ennek tünetei közé tartoznak még a sápadtság, a bőr lehülése, hideg veriték, a szívműködés fokozódása, melyet rövid idő mulva a működés alászállása követ, gyönge, szabálytalan légzés. Pár perc, ritkán egy óra elteltével sóhajtás, ásítás, az arcizmok rángása, a bőr felmelegedése és kipirulása után az öntudat és ezzel az érzés és az akaratos mozgás is visszatérnek. Az A.-re vérszegénység, kimerülés, elégtelen táplálkozás, kicsapongó, mértéktelen életmód, idegesség, terhesség, szivbajok tesznek hajlandóvá. Mint alkalmi okok vérvesztés heves felindulások fájdalom, öröm stb. szolgálhatnak. Az Á. az agy vérszegénységének következménye vérvesztés, szivgyöngeség, az agy-véredények összehozódása stb. folytán. Az ájultat jó levegőre hozva, vizszintes helyzetben lefektetjük, a szűk ruhadarabokat eltávolítjuk és erős érzési ingerekkel, mint hideg viznek az arcra fecskendezésével, a homlok benedvesitésével, ecettel, kölni vizzel, a szaglást erősen ingerlő anyagok szagoltatásával stb. igyekszünk öntudatra hozni.

Forrás: Pallas Nagylexikon