Akác-mézga
(növ.) az élő akácfa kérgében
keletkezik, mint bomlás-termék a kéreghajra kiszivárog, s a kéreg darabkáit
olykor-olykor még a boltbeli A. közt is láthatni. Különböző fajtájának
alkotorésze az arabin, tehát a szénhidrátok közé tartozik. Alakját tekintve gömbölyded,
hosszas v. májalakú, űvegtörésű, többnyire halványsárga, egész barna, könnyen
porrá törhető darabok. Alkohol nem bántja, de hideg v. meleg vízben könnyen
olvad, mire szín és szagtalan sűrű, ragadós folyadék, mézga-nyálka lesz belőle.
Fajtái: 1. az arabmézga, 2. a szenegálmézga 3. a fókföldi v. kapföldi mézga
(gummi Mimosae) Capensis, az Acacia Karvo Hayne, A. horrida Willd. és A.
Giraffce Willd. fajokból való; piszkosabb, homályos, nem jól oldódó fajta, a
keletindiai hajók hozzák, az európai kereskedelemben jelentéktelen; 4. az
ausztráliai mézga (gummi Mimosae australis) az A. pyenantha Benth. terméke, az
angol kereskedésből ismeretes, félgömbv. cseppkő-alaku, pirosbarna színű,
áttetsző, nagyon oldékony darabok. Az A. legtisztább és legfehérebb fajtáját
liqueur-, selyem- és csipke-gyárakban, a hitványabbat ragasztónak,
gyújtószálakhoz, szövetfestéshez, tenta előállítására stb. használják. Az A.-t
az ó-egyiptomi emlékek komi néven említik s főképe festők használták.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|