(gör.), az orvosi tudományban a.
m. zsírtüszeg, mely több bőrbetegség gyüjtőneve gyanánt szerepel. Tuajdonképpen
nem jelent egyebet, mint a bőrben levő faggyúmirigyeknek és környéküknek
működési zavara által keletkezett tűfejnyi, borsónyi v. még annál is nagyobb
göböket, vagy genytüszőket. A faggyúmirigyek működési zavara azonban igen
különböző lehet s ezért e névnekkülönböző jelzőkkel való ellátása által
kórlefolyásukban egymástól eltérő bántalmakról lesz szó. A közönséges
zsírtüszeg (Acne vuígaris s. simplex s. disseminata s. inflammatoria)
szétszórtan álló vagy helyenként egymás mellé sorakozott göcsszerű v.
genytüszős fekete pontok alakjában mutatkozik, együtt ellepi a köztakarót.
Kedvenc helyei e bántalomnak: az arcpofák, a homlok, az orr, a hát, a tarkó és
a mell bőre. Keletkezésének oka a faggyúmirigynek és környékének gyulladása. Az
egyes zsírtüszegek oly módon keletkeznek, hogy eleinte csak kis vörös folt
mutatkozik, mely bizonyos nagyságig növekedik, utóbb közepén kiemelkedés
észlelhető és érintésre fájdalmas; végre a göcs tetején kis genypont mutatkozik
(genytüsző), mely néha magától megnyílik s véres, genyes tartalma csekély
nyomással kiüríthető. Néha, midőn a faggyúmirigy lobja a bőralatti kötőszövet
mélyebb rétegeiben keletkezik, a zsírtüszeg közepe nem emelkedik ki annyira kúpszerűen,
hanem inkább szélességben terjed, genypontot nem mutat s ki nem fakad, hanem
4-8 napos lefolyása alatt a fájdalmasság eltűnik, a vörös szín átváltozik
kékes-vörösre, végre barnásvörösre és a bőrben nyomásra fájdalmatlan csomó (A.
indurata, keményedett zsírtömeg) marad vissza, mely gyakran csak hetek múlva
tűnik el. A közönséges zsírtüszeg főleg a 12. és 22. életévben levőknél
észlelhető, de bármely kora embernél is keletkezhetik. Csoportos fellépésüket
egészen tévesen nemi kihágásokkal vagy inyencételek (főleg sajt) élvezetével
hozták oki összefüggésbe.
A közönséges
zsírtüszeg gyógykezelése abból áll, hogy a még el nem genyedt csomókat zöld
szappannal vagy más gyengén izgató szerek által, ha lehet, felszívódásra
hozzák; ott, ahol már genyes tartalmuk van, az egyes csomókat megfelelő
műszerrel (Habra-féle lancette) megnyitják s az ujjakkal oldalról. gyakorolt,
nyomással genyes, véres tartalmukat kiszorítják. Ezután vékony réteg vattát
tesznek a-vérző helyre, mire a vérzés csakhamar eláll s a fájdalom teljesen
megszűnik. A gyógykezelés ideje alatt alkoholos folyadékokkal, valamint
szappannal gyakori mosásokat végeztetnek és minden újonnan keletkező
zsírtüszeget megnyitnak és kinyonmak. A közönséges zsírtüszeg kórlefolyásától
különbözik az A. necrotica s. varioliformis s. frontalis s. atrophiuca s
ulcerosa, melynél a homlokon és a határos fejbőrön keletkező zsírtüszegek
maguktól pörkökké átváltozván, anyagveszteséggel, illetőleg hegképződéssel
gyógyulnak. Az említett A. fajokon kívül emlitést érdemelnek még azok az A.
alakok, melyek egyes, a szervezetbe jutott gyógyszerek behatása folytán
fejlődnek, mint pl. az A. picea (kátránytüszeg, Theeracne), mely a kátrány
külső alkalmazása folytán a köztakaróra gyakorolt direkt izgatás következtében
keletkezik. Gyógykezelése a kátrány alkalmazásának beszüntetésén kívül a
közönséges zsírtüszegével megegyezik. Az A. jodina. és A. bromata-t l. Jodakne
és Bromakne alatt. Az eddig felsoroltakból már külső megjelenésében,
kórlefolyásában és lényegében is különbözik át Acne rosacea.
Forrás: Pallas Nagylexikon