Akne

(gör.), az orvosi tudományban a. m. zsírtüszeg, mely több bőrbetegség gyüjtőneve gyanánt szerepel. Tuajdonképpen nem jelent egyebet, mint a bőrben levő faggyúmirigyeknek és környéküknek működési zavara által keletkezett tűfejnyi, borsónyi v. még annál is nagyobb göböket, vagy genytüszőket. A faggyúmirigyek működési zavara azonban igen különböző lehet s ezért e névnekkülönböző jelzőkkel való ellátása által kórlefolyásukban egymástól eltérő bántalmakról lesz szó. A közönséges zsírtüszeg (Acne vuígaris s. simplex s. disseminata s. inflammatoria) szétszórtan álló vagy helyenként egymás mellé sorakozott göcsszerű v. genytüszős fekete pontok alakjában mutatkozik, együtt ellepi a köztakarót. Kedvenc helyei e bántalomnak: az arcpofák, a homlok, az orr, a hát, a tarkó és a mell bőre. Keletkezésének oka a faggyúmirigynek és környékének gyulladása. Az egyes zsírtüszegek oly módon keletkeznek, hogy eleinte csak kis vörös folt mutatkozik, mely bizonyos nagyságig növekedik, utóbb közepén kiemelkedés észlelhető és érintésre fájdalmas; végre a göcs tetején kis genypont mutatkozik (genytüsző), mely néha magától megnyílik s véres, genyes tartalma csekély nyomással kiüríthető. Néha, midőn a faggyúmirigy lobja a bőralatti kötőszövet mélyebb rétegeiben keletkezik, a zsírtüszeg közepe nem emelkedik ki annyira kúpszerűen, hanem inkább szélességben terjed, genypontot nem mutat s ki nem fakad, hanem 4-8 napos lefolyása alatt a fájdalmasság eltűnik, a vörös szín átváltozik kékes-vörösre, végre barnásvörösre és a bőrben nyomásra fájdalmatlan csomó (A. indurata, keményedett zsírtömeg) marad vissza, mely gyakran csak hetek múlva tűnik el. A közönséges zsírtüszeg főleg a 12. és 22. életévben levőknél észlelhető, de bármely kora embernél is keletkezhetik. Csoportos fellépésüket egészen tévesen nemi kihágásokkal vagy inyencételek (főleg sajt) élvezetével hozták oki összefüggésbe.

A közönséges zsírtüszeg gyógykezelése abból áll, hogy a még el nem genyedt csomókat zöld szappannal vagy más gyengén izgató szerek által, ha lehet, felszívódásra hozzák; ott, ahol már genyes tartalmuk van, az egyes csomókat megfelelő műszerrel (Habra-féle lancette) megnyitják s az ujjakkal oldalról. gyakorolt, nyomással genyes, véres tartalmukat kiszorítják. Ezután vékony réteg vattát tesznek a-vérző helyre, mire a vérzés csakhamar eláll s a fájdalom teljesen megszűnik. A gyógykezelés ideje alatt alkoholos folyadékokkal, valamint szappannal gyakori mosásokat végeztetnek és minden újonnan keletkező zsírtüszeget megnyitnak és kinyonmak. A közönséges zsírtüszeg kórlefolyásától különbözik az A. necrotica s. varioliformis s. frontalis s. atrophiuca s ulcerosa, melynél a homlokon és a határos fejbőrön keletkező zsírtüszegek maguktól pörkökké átváltozván, anyagveszteséggel, illetőleg hegképződéssel gyógyulnak. Az említett A. fajokon kívül emlitést érdemelnek még azok az A. alakok, melyek egyes, a szervezetbe jutott gyógyszerek behatása folytán fejlődnek, mint pl. az A. picea (kátránytüszeg, Theeracne), mely a kátrány külső alkalmazása folytán a köztakaróra gyakorolt direkt izgatás következtében keletkezik. Gyógykezelése a kátrány alkalmazásának beszüntetésén kívül a közönséges zsírtüszegével megegyezik. Az A. jodina. és A. bromata-t l. Jodakne és Bromakne alatt. Az eddig felsoroltakból már külső megjelenésében, kórlefolyásában és lényegében is különbözik át Acne rosacea.

Forrás: Pallas Nagylexikon