Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Akromatizmu... ----

Magyar Magyar Német Német
Akromatizmu... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Akromatizmus

(gör. színtelenség), A jó optikai készülékek (messzelátó, mikroszkóp, fotografiai lencsék stb.) ama tulajdonsága, hogy színes szegély nélkül való képeket adnak. Fizikai értelemben az A. a fény törése színszórás nélkül. Sötet szobába kis nyitáson keresztül beeső napfény útjába tett ernyőn a napnak kis kerek, fehér képe támad. A sugár-nyaláb útjába ékalakú üvegdarabot, prizmát helyezvén, a fénysugarak a prizma vastagodó része felé megtörnek, minnélfogva az ernyőn levő kép eltolódik, de egyúttal szivárvány színeiben pompázó szalaggá, színképpé szélesedik. A színkép távolsága a fehér kép kezdetbeli helyétől a prizma fénytörésének mértékeül, a színkép szélessége pedig színszóró képességének mértékeül tekinthető. Newton, aki a színszórást felfedezte, tökéletlen készülékekkel végzett kisérleteiből arra következtetett, hogy a színszórás arányos a fénytörő képességgel. Ez tévedésnek bizonyult. Egyenlőszögű prizmákat készítvén flint- és koronaüvegből, az előbbinek színképe közelitőleg kétszer olyan széles, mint a koronaüvegé, de a színkép eltérítése közel sem kétszer akkora. Ebből következik, hogy a flint-prizma éppen olyan széles színképet ad, mint körülbelül kétszer akkora törőszögű koronaüveg prizma, de a fényt kevésbbé teríti el. Két ilyen prizmát összeillesztvén olyformán, hogy éleik ellentett fekvésüek legyenek, a rajtok átmenő fény színszórás nélkül törik. Ugyanis a koronaüvegben megtört és szétszórt fényt a flint ugyanannyival szórja ellentett irányban, vagyis újra fehérré egyesíti; a fehér fény azonban az eredeti irányhoz képest mégis elterítve marad, mert a második prizma törése kisebb, mint az elsőé. Az ilyen kettős prizmát akromatikus-nak, színtelenítettnek nevezik. A lencsére egy pontból eső sugarak a színszórás miatt nem egy pontban egyesíttetnek. A gyüjtőlencse a kevésbé törékeny piros sugarakat messzebb, a törékenyebb kék ibolya sugarakat Akromatikus lencse pedig a lencséhez közelebb gyűjti össze s emiatt a keletkező kép nincsen élesen határolva, ha nem szivárványszínekkel szegélyzett. A lencse eme hibáját szinteltérésnek (kromatikus aberráció) nevezik. Az ilyen lencse legfölebb durvább vetítésekre, v. kis nagyítású kézi nagyítónak használható. Jó mikroszkópot és messzelátót tényleg csak akkor tudtak szerkeszteni, amikor a lenecse eme hibáját kiigazítani; akromatikus lencséket készíteni sikerült. Ez a prizmánál ismertetett fogással érhető el.

Koronaüvegből való gyűjtő lencséhez oly flintlencse illesztendő, melynek az előbbivel egyenlő színszórása, legkisebb fénytörése van. Ez a reáeső szétszórt fényt ellentett irányban szórván, fehérré egyesíti. A pont színtelen képe a kettős lencsétől távolabb jön létre. A két lencsét különösen ha finomabb készülékekbe van szánva kanada-balzsammal szokták összeragasztani.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is