Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Aktinomikóz... ----

Magyar Magyar Német Német
Aktinomikóz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Aktinomikózis

(gör.), marhadarakór,. sugárgomba-betegség. Buzogányfejalakú, központból sugárszerűleg kiágazó bunkókból álló gombafaj által okozott fertőző betegség, melyet embernél Langenbeck (1860), állatoknál Rivolta észlelt először. Eleinte kristályoknak tartották; élősdi természetüket először Bollinger bizonyította be. Embernél főleg a szájat és a garatot támadja meg, tályogokat képez, melyekben nagy mennyiségekben találhatók gombostűfejnyi, sárgás, kemény szemek. Ezek a gombatelepek. Újabban mestérséges táptalajokon, agar-agar keveréken (lásd Bakteriumok) is sikerült őket tenyészteni. Az állatok közül a szarvasmarhánál észlelhető leggyakrabban ez a betegség; a fertőzés vagy a tüdőből vagy a bőrből, így nevezetesen az emlők sebzéseiből vagy a tejcsatornákból indul ki; a betegség későbbi szakában áttétel (metastasis) útján a bántalom a legkülönfélébb szervekre is átterjedhet. Marhánál a legtöbb esetben a felső és alsó állkapocs, valamint a nyelv képezik a bántalom székhelyét; az állcsontok ennek következtében tetemesen megduzzadnak, a nyelv pedig a benne fejlődő borsónyi, sőt egész diónyi daganatok miatt igen tömötté válik (= deszkanyelv); hasonló daganatok fejlődhetnek a garatban, gégében és fültőmirigyben. A daganatok az aktinomices körül fejlődő kötőszövet által képződnek, mely az állatokban sokkal tömegesebben fejlődik, mint az emberben. Ha a daganatok nagy terjedelmet értek el, hideg tályogokká lágyulhatnak. Áttétel utján fejlődő tüdő-A. miliáris gümőkórhoz lehet hasonló. Ezenkívül az A. lóban és sertésben találtatott, és pedig lónál a csontokban, állalatti mirigyben, állkapocsban, bordákban és a herélés után visszamaradt sipolyban. Sertésben az állcsontok garat, gége, tüdő, emlő, vese képezik az A. székhelyét. A sertések izmaiban nem ritkán előfor dulf «Aktinomyces musculorum suis», melyet Duncken írt le először s amely az izomrostokban élősködik, majd elmeszesedik és az izomanyag darabos szétesésére vezet: úgy látszik; az aktinomices-hez csak hasonló, de vele nem azonos gomba V. ö. Illich, Beitrag zur Klinik d. Aktinomykose Bécs 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is