Aktív módszerek

Olyan => oktatási módszerek, amelyek lehetővé teszik a tanulók tevékeny részvételét a tanítási-tanulási folyamatban. A meghallgatásra és befolyásolásra építő (receptív) módszer ekkel szemben először a XX. sz. elején jelentkező reformpedagógia i irányzatok képviselői vezettek be - elsősorban kísérleti isk.-ikban - csoportos v. egyéni munkaszervezéssel a tanulók manuális és értelmi tevékenységét kiváltó munkáltató módszereket: tapasztalatok gyűjtését a valóság tényeinek közvetlen megfigyelése útján, a szerzett ismeretek alkotó jellegű kifejezését rajzban, modellezéssel, írásbeli dolgozatban, dramatizálással stb. Az aktív módszerek nem az oktatási módszerek elkülönült csoportját jelentik. A tanulók munkájának megszervezésétől és az egyes eljárások megvalósításától függően az ismeretek közvetítésének és feldolgozásának sokféle megoldása adhat alkalmat a tanulók aktivitás ára. Az => aktivizálás valamennyi módszer feladata, hisz a tanulók aktivitása nélkül elképzelhetetlen eredményes tanulás. Az egyes módszerek alkalmazása során fontos feladat tehát a tanulói aktivitás feltételeinek biztosítása. - Ir. Kiss Á.: A pedagógiai módszerek mint műveltséget alakító tényezők. Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1961. Bp. 1962.; Szokolszky I.: Az aktivitás elve mint általános pedagógiai alapelv. Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1961. Bp. 1962.; Gal, R.: Hol tart a pedagógia? Bp. 1967.; Nagy S.: Az oktatás folyamata és módszerei. Bp. 1993.

Szabó Antal

Szerkesztette: Lapoda Multimédia