Alabama

az Amerikai Egyesült Államok egyike 30° 10" és 35° É sz.; 84° 53" és 88° 35" Gr. Ny. h. közt. Határai: É-on Tennessee, K-en Georgia és Flórida, D-en Florida s a Mexikói-öböl, Ny-on a Missziszippi állam. Nagysága 131,365 km², (1890) 1.513 017 l. (1880-90: 19,84% növekedés). Az állam ÉK-i részét az Alleghany nyúlványai borítják 450 m. magassággal. Dél felé sülyed a felszín s a fövényes tengerpart alig magasabb a Mexikói öböl színénél. A folyók általában déli irányúak; a nevezetesebbek az A. és Tombigbee melyek egyesülve a rövidfolyású Mobile-t képezik s a Chattawhoochee. É-on a Tennessee hömpölyög keletről nyugatra. Az éghajlat csak a déli részen és a folyók völgyeben egészségtelen az uralkodó váltó- és hidegláz miatt, másutt igen egészséges. A nyári hőmérsék határai 15° és 40° C., a téli hónapoké -71/2° és -271/2° C. Északon meglehetős sok hó esik, délen csak igen ritkán. Az évi esőmennyiség 1,3 m. Délen a forrásvizet részben ártézi kutak pótolják. Gazdaságilag négy részre oszlik az állam: 1. a gabona vidéke, 8 county az északi részen a Tennessee és mellékfolyóinak vidékén, 2. az ásványöv, 28 countie, vagyis nagyobb mint az állam egy harmada. Benne három szénmedence van: a Coosa, Cahawba és Warrior. Jó vas-ércek tömegesen fordulnak elő (St.-Cair, Jefferson és Shelby county-k). Itt-ott arany, ezüst, réz, grafit, azbeszt, smirgel, márvány, kaolin, csillám, agyag stb. is előfordul; 3. a pamutcserjék vidéke ettől délre 17 countyben. A-ban az 1887. évben 1.950,000 t. szenet, 325,020 tonna kokszot, mintegy 740;000 t. vasat, (1886) 752,220 bál pamutot 30.467,977 dollár értékben, 38.893,000 bushel kukoricát 17.335,800 dollár értékben, 4. 718,000 bushel zabot 2.925,160 doll., 1.529,000 bushel butát 1.636,030 dollár, 614,000 bushel burgonyát 583,300 d. értékben stb. nyertek. Az ipar valamint a szén- és vastermelés igen gyarapszik: 1880. 323,000, 1889-ben pedig 3.378,000 tonna szenet bányásztak. A szén- és vasbányák és ipar középpontja Birmingham (l. o.), melynek 1880-ban 3000 s 1889-ben már 50,000 lakosa volt. A fő kikötő és kereskedőhely Mobile (l. o.). A vasutak hossza (1889) 4990 km. Az állam bevételek (1889) 1.583,000, a kiadások 1.757,524 dollárra rúgnak; az állami adósság 14.959,869 dollár. A magasabb oktatást 10 kollégium és 150 magasabb tanintézet végzi. Az University of Alabama Tuscaloosa mellett van. Az állam 65 countyre van osztva; főváros Montgomery., A végrehajtó hatalmat egy két évre választott kormányzó gyakorolja. A szenátus 33, négy évre választott tagból, a képviselőház 100, két évre választott követből áll. Az országgyülésben A.-nak 8 képviselője s a köztársasági elnök-választásnál 10 szavazata van. Már 1540-ben fölfedezte A.-t Fernando de Solo spanyol, de pár hónap múlva elhagyta mert nem talált ott aranyat, mint remélte. Csak 1698-ban szállt ismét partjára Mobile mellett Yborville, egy francia, ki hazája és a Missziszippi állam közt szorosabb viszonyt akart létesíteni. 1800-ig azonban kevés történt az állam gyarmatosítása érdekében. Mielőtt angol kézre került, Georgia államhoz tartazott. 1819 dec. 14-én az Unio 22-ik államául vétetett fel. Déli Carolina lázadása után 1861-ben elvált az Unió-tól s a konfederált államok sorába lépett, melyek első fővárosa Montgomery volt. A polgárháború alatt több, főleg tengeri csata színhelye volt A., azért sokkal kevesebbet szenvedett, mint a legtöbb déli állam. 1865 szeptemberében az ideiglenes államhatalom az elválásra vonatkozó határozatot megsemmisítette és a rabszolgaságot eltörölte. A kongresszusi visszaállítási törvény A.-t a harmadik katonai kerületbe, Pope tábornok alá helyezte. 1867 aug. 31-én Pope új országgyűlést hívott egybe, mely november 1-én összeült s új alkotmányt dolgozott ki, melyet 1868-ban a nép elfogadott s a kongresszus ugyanaz év jun. 25-én szentesített. A. eddig a hátramaradottabb déli államok egyike. De az északi rész sok érce és a mobilei öböllel való összeköttetés reményt kelt, hogy a leggazdagabb államok egyike lesz.

Forrás: Pallas Nagylexikon