Alagi-család
Előkelő régi magyar nemzetség:
Márton a ménfői csatában esett el, István I. Béla udvari embere, András Kálmán
király asztalnoka. Jónás, ki először használta az Alagi nevet, 1159. trencséni
várparancsnok volt. István II. Endre egyik hadvezére; Pál királyi főpohárnok
volt, Gáspár a mohácsi ütközetben mint Szabolcsmegye főispánja esett el,
testvére János, a zemplénmegyei muskétások vezére volt s megmenekülvén,
Ferdinánd hívei közé állott; mint ilyen a regéci és tállyai uradalmakat kapta
(1560). E két uradalom Alagi Katalin utján, ki Rákóczi Zsigmond erdélyi
fejedelem hitvese lett, a Rákócziakra szállott át, nem minden háborúskodás
nélkül, mert Katalin nénje Judit, Mágócsi Andrásné lévén, a két nagy uradalom
először Mágócsi Ferencre, fiára szállott át, ki azokat magtalan nejére, Dersffy
Orsolyára hagyta. I. Rákóczi György családi javait így idegen kézre szállani
nem engedvén, az özvegy második férje, Esterházy Miklós nádor ellen hadat
kezdett s váltakozó szerencsével folytatta azt, míg végre kezére kerítette a
pörös uradalmakat. Az Alagiak közt legnevezetesebb ember volt Menyhért,
fő-ajtónálló, a felvidék fővezére és országbíró. Római katolikus vallása dacára
Bethlen Gábor előtt is igen kedvelt volt, ki Bethlen ellen több csatában
szerencsésen hadakozott mint II. Ferdinánd vezére. Benne halt ki 1631-ben a
bekényi Alagi-család fiágon.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|