Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
alagút tunnel
alagút alak... nissen hut
alagút fúrá... drift
alagút-mint... leg
alagutat ép... to drive a ...
alagutat fú... to tunnel
alagútfúró ... tunnel dril...
alagúthajtá... tunneling
alagútszelv... bench

Magyar Magyar Német Német
alagút Tunnel (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Alagút

Így nevezik a közlekedésre szánt földalatti utakat. Kisebb űrszelvénnyel, tárnaszerű földalatti folyosókat már az ó-korban is építettek. Ilyen az Albani tó levezetésére szolgáló 1900 méter hosszú tárna (épült Furius Camillus alatt Kr. e. 396-ban), de rendeltetésük csak a vizek levezetése levén, ezek a csatornák közé sorolandók. Közlekedési útként igen kevés épült. Mint ilyen említésre méltó a 37 körül Coccejus által a Posilipon áttört 1000 lépés hosszú alagút. A középkorban nem építettek kiválóbb alagútakat. Az újkorban nevezetesebb forduló pontot képez a Themse alatt, London két városrészének összekötésére szolgáló alagút. Ennek építését már 1798-ban, később 1805-1808-ban hasztalan kisérlették meg. Végre siker követte Brunel Isambert munkáját, ki 1825-ben kezdette meg az építést. Az A. hossza csak 361,8 metér (az űrszelvény szélessége 4,27 m., magassága 5,18 m.), mégis 18 évig tartott az építés. 16 ízben lett elemi események miatt a munka megszakítva, míg végre 1843 márc. 25-én Page az építést befejezte. A kiadások összege mintegy 5 millió forint volt. 1869-ben ez az alagút egy vasút tulajdonába ment át. Egyáltalában az alagutak építésénél tapasztalható bámulatos haladás a vasútak óriási fejlődésének köszönhető.

A vasútak nagy része ugyanis adhézionális vasút levén, a motor erejének kellő kihasználása végett, egyfelől az emelkedési viszonyok egyenletességére kell törekednünk, másfelől pedig ügyelni kell arra, hogy az emelkedések és esések bizonyos megengedhető mértéket meg ne haladjanak.

A vizválasztókon való átkeléseknél azonban e kettős cél csak hosszú vonalfejlesztéssel érhető el, mi az építést nagyon megdrágítja. A vonalak megrövidítése érdekében tehát alagutakat építenek és azokat a jelzett cél elérése végett nemcsak egyenesen vagy egyszerű kanyarulatokban építjük, hanem visszatérő és egymás fölött haladó spirális alakban is..(L. a képmellékleten a Gotthard vasút helyszínrajzát.)

A vasúti alagutak közül leghosszabbak:

A Szt.-Gotthard alagút. Épült 1872-80

14,920 méter

A Mont Cenis alagút

13,233 méter

Arlbergi alagút. Épült: 1880-84

10,250 méter

A Glovi galeris (Novi-Genna)

8,260 méter

Hoosac alagút (Massachusetts)

7,640 méter

Marianopoli alagút (Catania-Palermo)

6,480 méter

Sudro alagút (Nevadában)

6,000 méter

Slandridge alagút (London-Birmingham)

4,970 méter

Nerthe alagút (Marseille-Avignon)

4.620 méter

Belbo galeris (Tutin-Savona)

4,240 méter

Vilmos császár alagút (Kochemnél)

4,216 méter

Blaisy alagút (Paris-Lyon)

4,100 méter

Krähberg alagút (Odenwald)

3,100 méter

Braudleide alagút (Thüringi erdőben)

3,030 méter

Hauenstein alagút (Svájcban)

2,490 méter

Sommerau alagút (Schwarzwald)

1,696 méter

Semmering alagút

1,431 méter

Kupják alagút a fiumei vonalon

1,223 méter

Tömösi alagút a Tömös szorosban

938 méter

E két utóbbin kívül hazánkban még számos rövidebb alagút van, melyeknek építése sok érdekes technikai feladat megoldásával járt. Ilyenek többek között a budapest-zimonyi vonalon a csortanovcei alagút, az erdélyi vonalon pedig a kolozsi, bózsi, végre a Bene közelében levő 634 méter hosszú alagút.

Az alagutak tekintetéből legérdekesebb vonal a Szt.-Gotthard vasút, melynek a 200 kilométer hosszú fővonalában Immenseetől Chiassóig 65 alagút és alagút-galléria van. Ezeknek összes hossza 41,926 méter. Közöttük egy kilométernél hosszabb alagút van 12. Érdekes megemlíteni, hogy a francia és olasz kormányok legközelebb elhatározták a Simplom-alagút kiépítését. Alagutakat építettek ugyancsak a vasutak részére, avizfolyások, tengeröblök alatt való áthaladás céljából is, ott, hol a hidak építését a rossz alapozás, v. a tengeri hajók átbocsáthatása végett szükséges nagy magasságok akadályozták meg.

Ilyen déli Wales és Angolország között, a Severn-öböl alatt épített alagút. Hossza 7250 m., az űrszelvény szélessége 9 méter. Ez alagút felett levő földréteg legkisebb vastagsága 13,5 méter. A vizoszlop magassága apály idején 18, dagálykor 30 m. Épült 1873 1885-ik években. Technikailag igen nevezetes továbba a Hudson folyam alatt, New-York és New-Jersey között épített összeköttetés, mely két egymás mellé épített 4,9 m. széles 5,50 métér magas alagútból áll (mindegyik egy-egy vágány számára). Hossza 1670 méter. A közúti közlekedés számára kisebb szelvénnyel szintén több alagútat építettek. A közúti forgalom érdekében épült alagútak közül első sorban a budai alagút említendő meg. Ez alagút építésének eszméje a lánchíd építésével egyidejű, de Széchenyinek ez irányban megindított munkássága eredménytelen volt. Végre 1851-ben Ürményi József megalakította az alagút-társaságot és 1853 febr. 10-én Clark Ádám tervező mérnök vezetése mellett az építéshez is hozzáfogtak. 1856 március 6-án a gyalog, 1857 április hó 30-án a kocsiközlekedésnek adatott át az alagút. Az építő költségek meghaladták a félmillió pengő forintot. Az alagút hossza 349,66 méter. Az űrszelvénynek alsó legnagyobb szélessége 9,48 méter, belső magassága pedig a kapuzatoknál 10,6 m., a középen 7,85 m. A burkolat a-keleti kapuzatnál 13,8 m., a nyugatinál 19,9 méterre fekszik a Duna 0-pontja fölött az alagút lejtési viszonya tehát: 1:58-hoz. Érdékesek a forgalom és a bevételre vonatkozó adatok is:

Közlekedett

gyalogos

kocsi

bevétel (frt)

1858-ban

997,150

91,388

25,834

1861-ben

984,721

210,029

38,922

1871-ben

1.497,912

460,822

67,023

1881-ben

1.417,150

387,798

59,025

1891-ben

2.116,025

416,581

73,650

Az alagútak építése, illetve kiducolása és falazása bizonyos rendszerek szerint történik. Mint minden technikai művelet ez is folytonosan javul, mindazonáltal a ducolásnál alaprendszereknek tekinthetők a belga, angol, német és Rziha-, végre a Könyves Tóth Mihály-féle rendszerek. (A ducolás módját igen érthetően illusztrálják az «Alagút építés» című külön képmelléklet ábrái.) A hosszú alagútak építését a futó készülékek hajtásához szükségelt erőátvitel, továbbá úgy az építést, mint a forgalmat a szellőztetés hiányossága nehezítvén meg, az alagútépítők igen sok szellemes találmánnyal gazdagították a műszaki segédeszközöket. Így a 10,250 méter hosszú arlbergi alagútnál a nyugati oldalon a 100 légköri (víz)nyomással hajtott Brand-féle futógépet használták; a keleti oldalon a Feroux-féle ütő furógépet, melyet sürített levegő hajtott. A szellőztetés végett 40-50 cm. átmérőjü csöveken hajtották be a levegőt 0,1 légköri nyomás alatt.

Az alagútak általában kifalaztatnak, de míg az agyagos márgás hegyekben a falazásnak igen szilárdnak és vastagnak kell lennie, addig a kőzetekben csak úgynevezett bélésfalakat alkalmaznak.

[ÁBRA] A budai alagút átmetszete.

Az alagútaknál azonban nemcsak az építés hanem a fentartás is sok nehézséget okoz, különösen hogyha az alagútak nem sziklában, hanem agyagos hegységen haladnak át. Ilyeneknél a falazatot a nagy nyomás összetöri (l. a 3. ábrát) és a megrongált gyűrűket a forgalom közben kell kiváltani. E tekintetben Magyarországon már igen sok teljesíttetett, különösen az erdélyrészi vonalakon.

Az alagutak egyes részeit következőkép nevezték el: Elől van rendesen egy bevágás: az előbevágás, azután jön a kapuzat és szárnyfalai, az alagutak 4-7 méter hosszú részletekben önállóan falaztatván ki, ez egyes részeket gyűrűknek hívják; ezek az űrszelvény alakja szerint tojásdad vagy felkörű gyűrűk, s a falazat neme szerint kő vagy tégla-gyűrűk. Némely alagútban a fenék is boltozattal látandó el, ezek a zárt gyűrűk (l. 2. ábrát), a fenéken továbba mindig gondoskodni kell a víz elvezetéséről, erre szolgál a fenék-csatorna, a vonatok közlekedése közben benrekedt munkások menedékhelyéül szolgálnak a kifalazott szelvényből a hegybe beszögellő falazott fülkék. Minthogy különösen a nedves alagutak falazatát a fagy megtámadja, némely alagutat a fagyás megakadályozása végett tényleg erre a célra készült kapuval zárnak el.

A. (német Tunnel, ol. corsia. ang. shaft passage), a tengerészetben a fartőkétől a hajó főárbocáig, a fenékgödör mentén húzódó üreget nevezik A.-nak, amelyben a csavargőzösöknél a csavarnak tengelye fekszik. Ez üreg eléggé tágas arra, hogy egy a gépszemélyzethez tartozó ember a csavarnak tengelyét egész hosszában megvizsgálhassa és a téngelyágyakat megolajozhassa. Ez alagút által a hajóűrnek hátulsó fele két részre van osztva, a melyekben különféle raktárak, mint: az élelmi kamara, kenyér-, rum-, bor-, sóshusstb. raktárak vannak Hadihajókon ezekhez számítandók még a hátulsó lőpor- és lövedék-kamarák is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is