Alámosás
néven említik azt a jelenséget,
mikor a folyóvíz a mederpart lábát képező és annak támaszul szolgáló föld-,
iszap- vagy kavicsréteget elhordja, míg a támaszát vesztett mederpart végre nem
képes egyensúlyát föntartani és a patakba v. folyóba szakad. Hídoszlopoknál v.
hídfőknél is előfordul, hogy a sodor megváltozása következtében vagy ha a híd
fölépítése folytán az árvíz lefolyási szelvénye jelentékenyen csökken, a folyó
annyira lemélyíti medrét a hídfő v. oszlop mellett, hogy - ha ez nincs kellő
mélységre alapozva nemcsak mellőle, hanem alóla is elhordja a mederfeneket
képező anyagot és a híd összedől. Hazánkban legismertebb az A. következtében
beállott katasztrófák közül az eszéki vasúti híd összeomlása, mely 1883-ik
évben akkor következett be, mikor egy, Boszniából hazatérő, katonákat szállító
vonat jött rajta keresztül. Két év előtt meg a szegedi rakodópart besüppedése
okozott országos feltűnést. Olyan zsilipek vagy más műépítmények is, melyeknek
nagy egyoldali víznyomást kell kiállaniok, ki vannak téve, az alámosás veszedelmének,
ha laza talapra vannak építve, mert a nagy nyomás következtében az ellenkező
oldalon vízfolyások keletkeznek, melyek a laza talaj egy részét magukkal
viszik; minek folytán a műépítmény lesüpped, megreped, sőt gyakran egészen
összeomlik. A h.-m.-vásárhelyi határban fekvő kistiszai zsilip 1887-ik év jun.
1-én történt bedőlésének oka, mikor több mint 40000 hold legnagyobb részben már
érni kezdő búza és egyéb vetés víz alá került, valószínüleg ilyen A. volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|