Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Alanus... ----

Magyar Magyar Német Német
Alanus... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Alanus

ab Insulis (Alain de Lille), Alain de Ryssel, skolasztikus bölcsész, akit nagy tudománya miatt «Doctor universalis et magnus»-nak neveztek. Életéről nem sok biztosat tudni, sőt sokszor összetévesztik az auxerre-i püspökkel. Bízonyos, hogy egy Alain nevű skolasztikus filozofus, aki a XII. században élt, egyebeken kívül egy híres teologiai munkát is írt: De arte (sive de articulis) fidei catholicae s két nagy filozofiai költeményt, «de Planctu naturae» (a természet panaszáról), melyben az ember hibáit panaszolja s «Anti-Claudianus»-t, a középkor egyik leghíresebb latin költeményét, melyben Claudianussal szemben, ki Rufinus ellen intézett szatirájában Theodosius miniszterét úgy rajzolja, mint akiben minden vétek egyesült, ezt a jó s tökéletes ember mintaképe gyanánt mutatja be. Az említett teologiai munkában geometriai módon, axiomákkal, definiciókkal stb. iparkodik a keresztény hit dogmáit bizonyítani. Érdekes megelőzője Spinozának s jellemző alakja a kornak, melyben az ész kezd magára s jogaira eszmélni. Tőle való a «Doctrinale altum seu liber parabolarum» c. verses mű is. Korában nagyhírű munkái közül többet de Visch adott ki Antwerpenben 1653-ban.

2. A. Flandriensis, a XII. században auxerre-i püspök. Clairvauxban Szt. Bernát tanítványa volt, kinek életrajzát később ő írta meg. Előbb larivouri (Troyes mellett Champagneban) apát, 1182-től pedig auxerrei püspök volt. 1182-ben halt meg. Bizonyos Louis le Jeune-hez a közte és Nevers gróf közt folyt viszályról öt levelet is írt melyeket Duchesne adott ki. Némelyek azonosnak tartják őt a lillei (de Insulis) Alanus-szal.

3. A. Britannicus (Alan, Allen, Allyn Vilmos), angol bíbornok, és hitvédelmi író. Született 1532-ben Lancaster grófságban, Rossalban, meghalt 1594. okt. 6-án. Buzgó kat. tanárok nevelték Oxfordban. Az Erzsébet királyné alatt lábrakapott anglikán türelmetlenség miatt az egyházi pályán nem remélvén előmenetelt, Louvainba költözött, hol a nagytudományú Jervel püspök iratára válasz gyanánt a következő művet adta ki: «Défense de la doctrine catholique au sujet du purgatoire et des prieres pour les morts» (Anvers 1565). Ez a munka hosszas és izgatott vitákat keltett. Később hanyatlásnak indult egészsége miatt visszatért hazájába, de ott is folytatta hitvédő munkásságát. Röpiratokat adott ki melyek miatt aztán bujdosni volt kénytelen. De még rejtekhelyéről is hitvédő füzetet adott ki «Courtes raisons pours la Foi catholique» cím alatt. Üldözésnek lévén kitéve, Flandriába menekült 1568-ban, hol nagy örömmel fogadták. Mecheln-ben a hittudományt tanította, majd Douai-ban doktorrá avatták, nemsokára cambrai-i utóbb reimsi kanonok lett. Az angol kat. érdekek előmozdítására Douai-ban angol ifjak számára nevelőintézetet alapított, melyet később Reimsba tett át. Eközben nem hagyott fel az anglikán egyház ellen a katolicismus védelmére írt füzetek közrebocsátásával. Ezek annyira elterjedtek és oly izgalmat szültek egész Angliában, hogy a királynő azoknak nemcsak árulását, de olvasását is eltiltotta. Mivel pedig A. ez iratokban azt hírdette, hogy aki eretnek, az nem lehet király, hazája ellenségének tekintették s a vele való összeköttetést megtiltották. Alfield Tamás jezsuitának meg kellett halnia, mivel A. műveiből néhányat magával vitt Angliába. A. Parsons Róbert jezsuita által fölbátorítva, több kibujdosott angol kat. nemessel szövetkezett, hogy II. Fülöp spanyol királyt Angolországba való invázióra bírja. Madridban fel is szereltek egy Armada nevű hajóhadat, mely sok ezer példányt vitt magával A. műveiből, de az angolok teljesen szétverték az Armadát. Az Armada tönkrejuttatása után az angolok igyekeztek A. műveinek összes példányait megsemmisíteni, nehány elrejtett példány mindazonáltal fönmaradt belőlük. 1589-ben A. bíbornok, később pedig mecheln-i érsek lett, de Rómában székelt. Megnevezett munkáin kívül még számos könyve maradt fenn.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is