Alap

1. (techn.) az a talajréteg, melyen vm. építmény áll, vagy magának az építménynek az a legalsó része, mellyel az alapfenéken áll (betonalap, gerendarost stb.) v. amellyel az építmény megállását biztosítjuk (cölöpalap, kútalap stb., l. Alapozás). Már az építés helyének megválasztása, de mindenesetre a tervezés előtt tudomást kell szerezni a talajviszonyokról, vagyis a talajrétegek anyagáról, vastagságáról és a rétegzés irányáról, hogy a megfelelő alapozási módot választhassák. A talajvizsgálat legegyszerűbb módja több próbagödörnek kiásásában áll, amelyekben a feltárt talajrétegek közvetlenül megszemlélhetők. Ezt a módot azonban csak szárazon alkalmazhatják, v. csak kis mélységben a víz alatt. 2-4 méterre a gödör feneke alá még a kémlő-vasat is használhatjuk, melyet a földbe betolunk vagy beverünk, s mely egyrészt a behatolásnál érezhető ellenállás másrészt a kihúzásnál reátapadt talajrészek által ad némi felvilágosítást a talaj minőségéről Néhány próbaképen levert cölöppel u. n. próbacölöppel szintén megítélhetjük a talajnak ellenálló képességét. Nagyobb mélységben és víz alatt eszközlendő kutatásokra azonban ezek az eszközök már nem elegendők, hanem rendes talajfurást (l. o.) kell végezni. Így p. nagyobb hidak tervezése előtt 20-30 méterig a mederfenék alá terjedő furásokat végeznek. Legjobb alap a tömör szikla, kavics, száraz agyag, ha a réteg elég vastag és csuszamlás ellen biztosítva van (vagyis ha a réteg hajlása nem sokat tér el a vizszintestől). Jó alapot ád a jól összeállott (tömör lerakodású) homok (még ha futóhomok is), ha építés közben fel nem lazíttatik s ha az oldalirányban való kitérés (kifutás) ellen biztosítva van. Kevésbbé jó alap a nedves agyag és homok, és az ezek keverékéből v. váltakozó rétegeiből álló talaj és pedig annál kevésbbé minél jobban át van nedvesedve és minél kevésbbé tömör lerakódású; ilyen alap az építmény súlya alatt többé-kevésbbé engedni és kitérni hajlandó, miért azt előbb mesterségesen tömöríteni és az oldalirányban való kitérés ellen biztosítani kell (l. Alapozás). A termőföld, minden ujabb keletű feltöltés, tőzeg és iszap alapozásra nem alkalmas, bár a két elsőre kisebbsúlyú ideiglenes építmények minden további alapozás nélkül is állíthatók. Némelykor nem egyedül az alapfenék szilárdsága a döntő az alapmélység meghatározásánál. Így p. oly hídpilléreknél, amelyeknél a folyómeder nagyobbmérvű mélyítésétől lehet tartani, - ha mindjárt kisebb mélységben is található alapozásra alkalmas talajréteg, - az alap fenékét mégis mélyebbre helyezik, hogy a pillér az alámosás (l. o.) ellen biztosítva legyen.

2. A. Nehezebb munka- és szerszám-gépeket szilárd alapra kell helyezni, hogy vízszintes helyzetüket állandóan megtarthassák és munkaközben ne rázódjanak. Az alap számára a felső lazább talajréteget kiássák addig, míg szilárdabb és tömöttebb talajrétegre nem akadnak. Közönséges talajban rendesen 1 vagy 2 méter mélyen kell a földbe ásni, laza, homokos talajban azonban mélyebbre ásnak, sőt ha a talaj nedves, iszapos, ily módon nem is jutnak célhoz. Ez esetben nehány méter hosszú fenyő-cölöpöket vernek a talajba s az alapot ezekre helyezik. Az A.-ot száraz helyen nehéz homok- és mészkövekből vagy felázott téglából, nedves helyen pedig betonból rakják.

3. A. az a tőke, amelyen valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat alapul. Ez a részvénytársaságoknál kétféle lehet, t. i. részvénytőke (alaptőke) és a tartalékalap; kétféle a szövetkezeteknél, t. i. törzsbetétek (üzletrészek) és a tartalékalap, és egyféle, t. i. csupán tartalékalap némely részvénytőkével nem bíró közintézetnél, például a magyar földhitelintézetnél; közalapok, Angliában főképen azok az államjövedelmek, melyeket államkölcsönöknél a kamatok s a tőke törlesztésére kimutatnak; magukat az államadóssági kötvényeket is így nevezik (fonds); innen származik az alap- (fond) és árúüzlet.

4. A katonaságnál A. az a terület, amelyről a hadsereg v. ennek egyes részei hadműködés közben a harcképesség fentartására szükséges küldeményeket (embereket, lovakat, lövőszert, élelmezési cikkeket stb.) kapják, ahová betegjeiket, hadi foglyaikat stb. küldik s amelyre szükség esetén vissza is vonulnak. Az ilyen terület lesz azután a sereg hadműködésének az alapja. L. Hadműködés.

Forrás: Pallas Nagylexikon