Alapanyag
(ásv.), a porfiros kőzeteknek
amaz apróbb elegyrészek képezte tömege, melyben a nagyobb elegyrészek mintegy
be vannak ágyalva. Az A. a nagyobb elegyrészekkel azonos ásványnak tömege,
csakhogy benne az elegyrészek apróbbak, esetleg pedig nem is
individualizálódtak. Az A. képződése a kőzet megmerevedési folyamatával van
szoros összefüggésben. Az eruptiv kőzet legtöbbjének megmerevedésében két fázis
volt. Egy korábbi, amikor az eredeti magmából a nagyobb ásvány-elegyrészek és
egy későbbi, amikor többnyire egyazon ásványi anyagok apróbb kristályokban
váltak ki. Ez utóbbiak adták az A.-ot, mely a megmerevedés lefolyása szerint különböző
lehet. Vagy teljesen kristályos, amikor ugyanis az egész csupa apró kristályok
tömege, vagy egy része a magmának már apró kristályokban sem válhatott ki,
hanem megüvegesedett, vagy pedig a magma a nagyobb előbb kivált kristályok
körül egyáltalában nem kristályosodhatott ki, hanem üvegesen merevedett meg. Az
első esetben az A. mikrogranitos, a másodikban granofiros vagy felzofiros, az
utolsó esetben vitrofiros. Az utóbbiban beállhat kisebb-nagyobb fokú
üvegtelenedés is, amikor a túlnyomó részben üvegnemü alapanyag közt kristályos
részletek is fognak feltűnni. Az alapanyagnak eme változatai sokszor egyazon
kőzetben együtt találhatók, nem függvén az alapanyagok képződésének minősége a
kőzetanyagtól, hanem a megmerevedési körülményektől. Ha a láva kihülése és
megszilárdulása gyors volt, az apró kristályok száma csekély, uralkodik az
üveges A. Bővebbet l. Eruptiv kőzetek alatt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|