Alapanyag

(ásv.), a porfiros kőzeteknek amaz apróbb elegyrészek képezte tömege, melyben a nagyobb elegyrészek mintegy be vannak ágyalva. Az A. a nagyobb elegyrészekkel azonos ásványnak tömege, csakhogy benne az elegyrészek apróbbak, esetleg pedig nem is individualizálódtak. Az A. képződése a kőzet megmerevedési folyamatával van szoros összefüggésben. Az eruptiv kőzet legtöbbjének megmerevedésében két fázis volt. Egy korábbi, amikor az eredeti magmából a nagyobb ásvány-elegyrészek és egy későbbi, amikor többnyire egyazon ásványi anyagok apróbb kristályokban váltak ki. Ez utóbbiak adták az A.-ot, mely a megmerevedés lefolyása szerint különböző lehet. Vagy teljesen kristályos, amikor ugyanis az egész csupa apró kristályok tömege, vagy egy része a magmának már apró kristályokban sem válhatott ki, hanem megüvegesedett, vagy pedig a magma a nagyobb előbb kivált kristályok körül egyáltalában nem kristályosodhatott ki, hanem üvegesen merevedett meg. Az első esetben az A. mikrogranitos, a másodikban granofiros vagy felzofiros, az utolsó esetben vitrofiros. Az utóbbiban beállhat kisebb-nagyobb fokú üvegtelenedés is, amikor a túlnyomó részben üvegnemü alapanyag közt kristályos részletek is fognak feltűnni. Az alapanyagnak eme változatai sokszor egyazon kőzetben együtt találhatók, nem függvén az alapanyagok képződésének minősége a kőzetanyagtól, hanem a megmerevedési körülményektől. Ha a láva kihülése és megszilárdulása gyors volt, az apró kristályok száma csekély, uralkodik az üveges A. Bővebbet l. Eruptiv kőzetek alatt.

Forrás: Pallas Nagylexikon