Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
alaprajz delineation...
alaprajz layout
alaprajz plan
alaprajzot ... to plan

Magyar Magyar Német Német
alaprajz & ... Grundriß (r...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Alaprajz

a. m. ortogonális parallelprojekció egy horizontális képsíkra. Axonometrikus alaprajz, l. Axonometria; perspektivikus alaprajz, l. Perspektíva.

Az építészetben A. épület vagy tárgy bizonyos magasságban megválasztott vízszintes metszetének fölülnézete és ennek ábrázolása sík lapon vonalak által. Egy épület A.-a annak beosztását, méreteit, falvastagságait stb. adja meg; miután ezek a méretek és vastagságok emeletenkint változók, a fölépítéshez szükséges az alapozásnak, a pincének, földszintnek, emeleteknek és fedélzetnek az A.-a. Azonban nemcsak épületről, hanem bármely más tárgyról lehet A.-ot készíteni legtöbbször oly célból, hogy azt megszerkeszteni; megalkotni lehessen. Egy szekrény A.-a p. nem egyéb mint egy kellő magasságban megválasztott vízszintes metszet, hogy a bútor nagysága, belső szerkezete föltüntethető legyen. Az A.-ba lehetőleg mindaz belerajzolandó, ami a megérthetést és a kivitelt megkönnyíti.

A. (diagramma), virágalaprajz, növénytani műszó; a virágrészek számát, elhelyezkedését s egymáshoz való kölcsönös állását tekintve, a tudományos morfologiában nagyon nevezetes, s Eichler «Blüthendiagramme» címen két kötetes nagyobb munkát (Lipcse 1875, 1878) írt, mely a tudományos rendszertannak valóságos alapköve. A virágdiagramma a virág alapi részének keresztmetszetét tünteti elő, úgy amint ott a virágrészek elhelyezkednek. Az alaprajz tehát a virágnak nemcsak a száron való állását, a murváknak és különösen a virágköröknek (kehely, szirom, hímek és termő) számát és helyzetét jelöli, hanem a virágrészeknek csavarmentű (spirális, acyclicus) vagy körös (örvös, cyclicus) sorakozása, az összenövés; a virágban netalán jelenlevő mellékszervek (vacokpárna = discus, mézfejtők, mellékpárta v. mellékhímek stb.) is alkalmas módon vannak előtüntetve, sőt a virág alapjánál fentebbre függesztett részek (p. a szirmok felsőbb részéhez nőtt hímek) is jelölvék rajta. A, csavarmentű tagok sorrendjét sorszámokkal is szokás jelölni. - Ha az A. csupán azt tárja elénk, ami a virágban valósággal megvan, ekkor tapasztalati-nak (diagramma empiricum) mondjuk. Ha ellenben az A.-on azokat a részeket is látni, melyek a mai virágokban tényleg már nincsenek, de a virág fejlődéstörvényének tekintetbe vétele, valamint a rokon génuszokkal v. családokkal való összehasonlítás nyomán valaha meg kellett lenniök, hanem a fajok kiválása folytán, a különböző fizikai körülmények között már többé-kevésbbé elsatnyultak, vagy elsatnyuló félben vannak, mint p. a zsályának két, a lennek pedig öt hímje, v. amelyek a nagyon fiatal bimbókban mint aprócska szövetdombocskák jelen voltak, de a kész virágban már nincsenek meg, vagy egyáltalában megsemmisültek (a növénytani abortusznak külön esete), mint p. a kétfőbb hímesek ötödik hímje vagy pázsitfélék virágjának 4 pikkelyecskéje stb.; szóval ha a diagramm a teljesen eltűnt tagokat és viszonyokat is mutatja, az A.-ot elméletinek (d. theoreticum) mondjuk: Ebből azt is tanulhatni, hogy a virágok tagjai és alakja nem mindig ugyanaz volt, v. nem olyan volt, mint ma, hanem idők folytán szükségtelen részek elsatnyultak, v. a virág alaptervéből kitörlődtek, más szükségesebb rész pedig amazok rovására hatalmasabban fejlődhetett, v. a virágban szükséghez képest új rész, p. a mézfejtő képződhetett. Világos példája ennek a mezei szarkaláb, mely jogosan a többszirmúak és többgyümölcsűek (Polypetalae, Polycarpicae) sorába tartozik, holott maga egyszirmú és egygyümölcsű. Ámde más szarkaláb-faj, p. a kertekben is termesztett Delphinum elatum L.,már négyszirmú, s egy virágjából 2-3 társas gyümölcse lesz.

A négyszirmú szarkalábfajok virágjában még más négy szirom hiánya és elsatnyulása ezért még szembetünő maradt; az egyszirmú mezei szarkaláb szirmainak és termőjének kevesbedése, illetőleg megsemmisülése egynek-egynek kivételével, a rokon négyszirmúak példája nyomán egész világos. A megmaradt egy szirma is inkább mézfejtő (l. Szarkaláb). Az ilyen hiányzó részeket szokás az elméleti A.-on kitüntetni. Másik példája az elméleti A.-nak a 8 hímes juharfák virágja. Ezeknek a kelyhe is meg a szirma is öt-öt tagú, ezért a hímnek is v. ötnek, v. kétszer ötnek kellene lenni 8 helyett. Hogy a juharfáknak is 10 hímeseknek kellene lenniök, bizonysága a hegyi juharfa. (Acer Pseudoplatanus), melynek virágfürtjében a tetővirág valóban tízhímes, vagyis mindegyik kehelysallang (5) és szirom (5) előtt egy-egy hím van. Az elméleti A.-on a hiányzó részeket pontozással, ponttal vagy kereszttel szokás jelölni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is