Alaptanterv

Az a ttv. típus, amely egy adott isk.-rendszeren belül a tankötelezettség időtartamára a minden isk.-ban, minden tanuló számára megtanítandó, elsajátítandó tudás alapvető => követelmény eit, "magját", kereteit foglalja magában ( magtanterv, => kerettanterv). Egy 1985-ös nemzetközi tanácskozás értelmezése szerint: "Minden tanuló számára érvényes, tv. által alátámasztott, valamennyi területen a legált.-abban megfogalmazott, a tanulási eredmények strukturált rendszerét tartalmazó, választási lehetőséget is nyújtó ttv." (Jozefsoon-Gorter). Az ~ ált. nem tartalmaz részletes tananyag-kiválasztás t, elrendezést, hanem a legfontosabb képesség ek, => jártasság ok, készség ek, fejlesztési követelmények, kompetenciák, minimális teljesítmények kialakítására, az ezek megalapozásához szükséges alapvető ismeret ek kereteinek megadására összpontosít. Megjelenése, elterjedése a XX. sz. nyolcvanas éveitől eredeztethető, miután világossá váltak a centralizált tartalmi szabályozás és a decentralizált tartalmi szabályozás egyoldalú megvalósításának negatív következményei. Funkciója a nemzeti műveltség nek és az isk.-i esélyegyenlőség nélkülözhetetlennek ítélt tartalmi alapjainak meghatározása. Az ~re országos vizsgák, különböző jellegű, tartalmú és típusú helyi tanterv ek, => taneszköz ök épülnek. Az ~ alkalmazása országos, áll. érvénnyel, rendszerint jogi alátámasztással (parlamenti döntéssel, tv.-nyel, kormány- v. kultuszmin.-i határozattal) történik ( Nemzeti alaptanterv). Az ~eknek tartalmi szempontból három - egymással összekapcsolódó - modellje különböztethető meg: 1. A tananyagközpontú ~ek előterében az alapvető tanítandó, feldolgozandó, a képességek kialakításához szükséges tudásanyag áll. Ilyen pl. az 1989-től bevezetett norvég ~. Ált. része a kilencoszt.-os kötelező oktatás irányelveivel, feladataival foglalkozik. A speciális rész közli a kötelező tantárgyak órakereteit, tartalmát annak érdekében, hogy " valamennyi tanuló lényegében ugyanazt a tudást és ugyanazokat a képességeket sajátítsa el" (Szebenyi P.). Hangsúlyozza a => tantervi integráció t, a fakultatív tárgyak szerepét, a közp.-i kerettv. mellett a részletesebb helyi ttv.-ek kidolgozását. 2. A tanulói tevékenység központú ~ előterében azok a tanári, tanulói eljárások, módszerek állnak, amelyek a tanulók aktivitás ára épülve vezethetnek el a szükséges ismeretek és képességek elsajátításához, kialakításához. Ilyen pl. több német tartomány ~e. Hasonló jellegű, de számos lényeges sajátosságot érvényesítő a dán tartalmi szabályozás. A kötelező tantárgyakat ott oktatási tv. írja elő, a kultuszmin. pedig tantárgyi ttv.-eket ad ki. A tényleges oktatást azonban főleg az önkormányzatok által jóváhagyott helyi ttv.-ek és a közp.-i tanítási útmutatók befolyásolják. 3. Az ~ek harmadik fajtája a tanulói teljesítmény ek meghatározására összpontosít. Jellemző példája az angol (és walesi) nemzeti ~ ("National Curriculum"). Az 1989-től fokozatosan bevezetett dokumentum meghatározza a kötelező oktatás tíz évére a "bázis" és "alapozó" tantárgyak ( alapozó tárgyak) négy életkori, fejlődési szakaszára (5-7; 8-11; 12-14; 15-16 évesek) a tárgyanként különböző számú követelményterületeket és -szinteket ("attainmant targets"). Ezek ismeretanyagot ("knowledge"), készségeket ("skills") és megértést ("understanding") tartalmaznak. Szervesen kapcsolódnak ezekhez a tantárgyi programok ("programmes of study"), amelyek tananyagokat ("matters"), készségeket és eljárásokat ("processes") foglalnak magukban. A dokumentumhoz tartoznak továbbá a tanulókat értékelő eljárások ("assesment arrangements"). Az angliai ~ ezeken az alapokon ad teret az isk.-i ttv.-ek és a helyi oktatási hatóságok döntései számára. Ilyen típusúaknak tekinthetők az alsófokú középisk.-k számára bevezetett holland, valamint az új-zélandi alapdokumentumok is. A magyarországi Nemzeti alaptanterv a fenti típusok közül részben az elsőhöz, főleg azonban a harmadikhoz áll közel. Sajátossága viszont, hogy tartalmát nem tantárgyakban, hanem => műveltségi területekben rendezi, nagy figyelmet fordítva az oktatás ált. fejlesztési és részletes követelményeire. Ebből a szempontból közel áll a finn ~hez, annak az egész oktatást átfogó közös ("intercurricular") tartalmához. (Ezt azonban nemcsak az alap- és alsó középfokú - komprehenzív iskola -, hanem a felső középfokú isk.-k számára is kidolgozták.) - Ir. Jozefsoon, E. O.-Gorter, R. J.: Core Curriculum. Enshede, 1985.; Kirk, G.: The core curriculum. London, Sidney etc. 1986.; Goodlad, J.: Egy régi fogalom új vizsgálata: a "Core Curriculum". UPSzle, 1991. 6.; Szebenyi P.: Tantervi szabályozás Európában. in: Tanterv és vizsga külföldön. Bp. 1991. 25-78.; Tantervek külföldön. (A tantervelmélet forrásai. 15.) A bev.-t írta Szebenyi P. Bp. 1993.

Ballér Endre

Szerkesztette: Lapoda Multimédia