Alaptétel

alapelv, sarktétel. Az alap-ok (l. o.) törvénye kimondja, hogy vm. ítélet igazsága, kielégítő módon bizonyítandó. E bizonyítás más ítéletek által történik. Minthogy ezek a bizonyító ítéletek is alá vannak vetve az alap-ok törvényének s így tovább, e bizonyító ítéletek bizonyítandó ítéletek is egyszersmind: e sornak végére nem jutnánk, tehát ítéleteinket igazában meg se okolhatnók, ha nem volnának oly ítéleteink, melyek más ítéletekre, melyeken alapulnának, nem szorulnak, melyek igazságuk bizonyságát magukban hordják, melyek közvetetlenül igazak. Ilyenek tényleg vannak s ezeket nevezzük, kevés különbséget téve a nevek közt, alaptételeknek (Grundsatz), alapelveknek (Principium), sarktételeknek (Axioma). Ilyenek mindenekelőtt a logikai alapelvek, p. az azonosság elve, melyet már azért sem bizonyíthatunk, mert minden bizonyítás föltételezi érvényességét (l. Azonosság). Továbbá a tiszta matematika alapelvei, melyeket többnyire sarktételeknek (axioma) szokás nevezni; némely mechanikai alaptétel, p. a tehetetlenség elve; a metafizika és erkölcstan némely elvei. Az alaptételek közvetetlen bizonyosságának kérdése az ismerettan egyik legfontosabb problémája.

Forrás: Pallas Nagylexikon