Alapy
(de Nagykemlék), ősrégi horvát
nemes család, melynek eredeti neve Hlapci? volt, az ilyen nevű falu után, mely
Bihács környékén a mai északi Boszniában feküdt. Miután a törökök elfeglalták
Bihácsot, a család kivándorolt a szávántúli Horvátországba. Alapi János
(Johannes Kyss Horváth de Halapsich) Frigyes és Miksa császárok híve és
tanácsosa volt és mint ilyen aláírta azt az állami szerződést, mely 1491 nov.
7-én a császárok és Ulászló magyar király között köttetett. Fia A. Boldizsár
Nagy-Kemlék (Kalnik) várát kapta Kőrösmegyében, 1510-ben Jajca várának
parancsnoka volt és 1515-1519. horvát al-bán. Ennek fia II. János nagy hős
volt, aki haláláig (1567) a határőrvidéken a törökök ellen harcolt. Mint horvát
al-bán 1557-ben Szt.-Ilonánál (Rakovac mellett) megverte a török hadsereget, melyet
Ferhád boszniai pasa vezérelt. Feleségétől Zrinyi Margittól, a szigeti hős
nővérétől, két fia született: Gáspár, a későbbi horvát bán és Miklós, és két
leánya: Borbála, később Erdődy Péter bán felesége, és Margit, Orehóczy Ferenc
felesége. A család fénye Alapy Gáspár volt. A kardot forgatni nagybátyjánál
Zrínyi Miklósnál tanulta, akinél hadnagykodott. 1556 junius 17. Siklósnál
Szolimán tábora egyik szárnyát Tirbalai Mohammed szándzsák osztályát megtámadta
és megverte. Ő volt oka, hogy a török Sziget romlására esküdött. Aug. 6-án
Zrínyi Miklós halála esetére utódjának és Sziget parancsnokának nevezte ki.
Szigetvár ostrománál életben maradt; termete kicsiny és idomtalan lévén, a
törökök nem ismerték fel s így sikerült magát a rabságból kiváltani. A horvát
parasztlázadások alkalmából ő volt 1572. a horvát karok és rendek hadseregének
vezére s elfogta a «paraszt-királyt» Gubec Mátyást. Ugyanez évben Kanizsa vára
kapitánya lett. Ez időben elfordult tőle a szerencse, mert 1573-ban szigeti Ali
bég Kanizsán egy véletlen éji megrohanással rajta ütött, 1000 foglyot, 748
lovat, két ágyút zsákmányul ejtett. 1574-ben Draskovi? Györggyel együtt bánná
lett, mely méltóságot 1577-ig viselte. Meghalt 1584 május 29. A család
Horvátországban a XVII. század első felében kihalt. Egy ága elszakadt
Magyarországba. Ebből eredt Alapy János, aki 1775-ben dulcignói cimz. püspök
volt. A családnak Horvátországban több birtoka volt: Nagy -Kemlék Vukovina és
több kisebb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|