Alázatos

(eszt.) oly hangulat (l. o.) mely az emberi Én csekélységének tudatából ered; az alázatos szép, ha a végtelenség és eszmény irányában nyilvánul, és akkor úgy a vallási és bölcselmi költészetnek egyik legvonzóbb tulajdonságát képezi; rút az alázatos, ha rabszolgalélek kifolyásaként nyilatkozik, a hatalmasokkal és a jogtalan bitorlással szemben, l. Bizánci.

Forrás: Pallas Nagylexikon