Albán munkapárt
politika, történelem
1941. nov. 8-án alakult meg, Albán Kommunista Párt néven. Aktívan
részt vett az olasz
fasiszta rnegszállók elleni kűzdelemben, és alapvető célként Albánia
demokratikus
átalakítását tűzte ki a felszabadulás utáni időszakra. A Kommunista és
Munkáspártok
Tájékoztató Irodájának a Jugoszláv Kommunista Pártra vonatkozó
elítélő határozata után
rendkívül kiéleződött a viszony a két párt között. Ezt követte az a
persorozat, amelynek
keretében számos, korábban jugoszlávbarát politikust kivégeztek. A II.,
III. és IV.
kongresszuson kijelölték az ország szoc. építésének alapvető feladatait,
és a párt vezette
albán nép - a Varsói Szerződés és a KGST tagjaként nagy sikereket ért
el ebben az
időszakban. 1960 után az Albán munkapárt fokozatosan szembekerült a komm. és
munkáspártok többségével,
nem volt hajlandó leszámolni a személyi kultusz hibáival, sőt politikájának
középpontjába a
párt első titkára, Enver Hoxha körüli kultuszt állította. Egyre inkább a
Kínai Kommunista Párt
maoista politikáját követte, ez jutott kifejezésre az V. és a VI.
kongresszuson (1966, 1971),
ahol rendkívül élesen támadták a SZU-t, az SZKP-t és a többi szoc.
országot, ill. azok pártjait.
1957-től fokozatosan lazultak, majd 1978 júliusa után teljesen
megszakadtak az albán-kínai
kapcsolatok, a kínai "kulturális forr." politikájának és főleg Kína
külpolitikájának
felülvizsgálata miatt. Az Albán munkapárt legutóbbi, VIII. kongresszusa 1981 nov.-ben
volt. Taglétszáma:
101 500, első titkára: Enver Hoxha, központi lapja a Zéri i Popullit.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|