Alberi

Eugenio, jelentékeny olasz történetíró, szül. Páduában 1817 okt. 1., megh. a vichyli fürdőben 1878 júniusban. 1830 óta Firenzében élt s katonai s politikai téren működött hazája érdekében. Már fiatal korában írt egy hadtörténelmi tekintetben fontos művet Savoyai Eugén háborúiról: «Guerre d"Italia principe Eugenio di Savoia» (1839. II. kiadás 1840). További művei: «Vita di Caterina de Medici» (1838), «Relazioni degli ambasciatori veneti al senatoe (1839); lefordította továbbá Leo Henriknek « Geschichten der italien. Staaten» című nagy művét és számos történeti cikket írt az «Archivio Storico Italiano» régibb köteteibe. Galilei műveit is kiadta (1843). 1836-ban Bolognából Firenzébe költözött, hol 1843-ban megindította az «Annuario storico universale» című folyóiratot. Műveiben a mérsékelt liberalizmus hívének vallotta magát, de midőn a kormány mást nevezett ki helyette a firenzei egyetem egyik tanszékére, átment a klerikális párthoz. E szempontból ítélendő meg utolsó műve is: «II problema dell" umano destino» (1872).

Forrás: Pallas Nagylexikon