Albert

magyar király, mint német király II. A., mint Ausztria hercege V. A., IV. Albrecht hercegnek fia, szül. 1397. Apja halála után 1404-ben reá maradt Ausztria, melyet gyámjai kormányoztak helyette. 14 éves korában gyámja eljegyezte számára Erzsébetet, Zsigmond magyar király leányát, kivel 1422-ben kelt egybe. Egy év múlva átadta neki Zsigmond Morvaországot. Szerencsésen hadakozott 1431-ben a hussziták ellen; Waidhofen mellett 4000-et közülök levágatott s 700-at elfogott. Általában az eretnekeket és zsidókat tőle telhetőleg üldözte és írtotta. Ő vezérelte Zsigmond seregét 1435-ben a törökök ellen, s pedig oly szerencsével, hogy Magyarországot tőlük megtisztította. Zsigmond, halála előtt Albertet ajánlotta a magyaroknak királyul; ennélfogva az országrendek 1437 dec. 18. Zsigmond leányát, Erzsébetet s ez által Albertet tették királyukká, ki 1438 jan. 1. koronáztatott meg, oly feltétellel, hogy a német császári koronát megválasztatása esetében nem fogadja el. E feltételtől a magyarok később, midőn Albertet német császárrá megválasztották, Frigyes ausztriai herceg kérésére elállottak s így A. 1438 máj. 31-én Aachenben csakugyan mint német császár is megkoronáztatott. A cseheknek is őt ajánlotta Zsigmond királyul, azonban mielőtt Prágában 1438 jun. 20. megkoronázták volna, háborút kellett viselnie egy trónkövetelővel, Kázmér lengyel herceggel Brankovics György szerb fejedelem kérésére hadat izent Murad tőrök szultánnak, de mire seregével Szerbiába ért, Murad már onnan elindult s Görögország ellen fordult. A forró nyár folytán a sereg nagy része vérhasba esett; maga A. is e betegségnek esett áldozatul, mint Bonfin írja, túlságos dinnyeevés folytán. Bécs felé tartva, útközben Neszmélyen, Komárommegyében 1439 okt. 27-én meghalt s Fehérvárott temették el. Két leánya maradt, Anna, Vilmos szász herceg neje és Erzsébet, Kázmér lengyel herceg neje. Halála után még egy fia született 1440 febr. 22-én, ki később mint V. László lépett a magyar trónra.

Forrás: Pallas Nagylexikon