Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Albert... ----

Magyar Magyar Német Német
Albert... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Albert

1. A. Ede, német sebésztanár, szül. Senftenbergben 1841 jan.-ban. Tanulmányait Bécsben végezte különösen Stricker és Dumreicher vezetése alatt s 1867-ben avatták doktorrá. 1873-ban mint a sebészet tanára Innsbruckban működött s 1881-ben a bécsi egyetemre hívták meg, ott működik ma is. Nagy munkáján, «Lehrbuch der Chirurgie»-n (Wien 1882-83) kívül egész sor jeles könyvet írt.

2. A. Eugen d", francia zongoraművész, szül. Glasgowban 1864 apr. 10. Apja (franc. zeneművész) tanította, majd Pauer Ernő Londonban honnan Richter János hozta el s küldte 1881-ben Liszthez; még ugyanaz évben roppant sikerrel játszott a bécsi filharmonikusoknál. Ezóta uj Tausignak nevezik, Liszt egyenes utódjának. Szerzett már szimfóniát is.

3. A. Henrik, német költő és zeneszerző szül. Lobensteinban 1604 jun. 28., megh. Königsbergában 1651 okt. 6., hol 1631 óta a székesegyház orgonistája volt. Dach és Roberthin barátjaival az első sziléziai iskolának königsbergi körét alkották. Egyszerűség és bensőség által jellemzett dalai, főleg az egyháziak, melyekhez maga szerzette a zenét, a kor legjobb lírai termékei közé tartoznak. Megjelentek 1642-48 és legújabban 1883-84.

4. A. János (Specht Lőrinc), német színész, a müncheni királyi színház kedvelt tagja. Ifjú korában a pesti német színházban is játszott. 1870 óta a kiválóbb művészek közt foglal helyet.

5. A. József, ném. fényképész, szül. Münchenben 1825 márc. 5. megh. 1886 máj. 5. Egyike az első mestereknek a fényképészet terén. Műterme, mely azelőtt Augsburgban volt, 1858 óta Münchenben van. A. az új fényképészeti nyomási eljárás (fénynyomás) feltalálója, melyet utána Albertotipiának neveztek el.

6. A. (ejtsd: alber) Pál, francia irodalomtörténetiró, szül. 1827 december 14., megh. 1880 jun. 21. A College de France-on 1878-ban a francia irodalom tanára lett, mint Loménie utóda. Munkái: «Saint Jean Chrysostome considéré comme orateur populaire» (1858), «La Poésie» (1869) és «La Prose» (1870), «Histoire de la littérature romainc» (1871, 2 köt.), «La littérature francaise» (1872-82, 5 köt.), «Poétes et poésies» (1881).

7. A. Sándor Márton, francia szocialista, szül. Buryben (Oise) 1815 apr. 27. Paraszt szülőktől származott s Párisban mint gépész dolgozott. 1840-ben megindította a «l "Atelier» című lapot, mely népszerűvé tette nevét. Lelkesedéssel fogadta az 1848.-iki februári forradalom kitörését s mint Louis Blanc ismerőse s az ideiglenes kormány tagja, a nemzeti műhelyek fölállítására kiküldött bizottság elnöke lett. Egy hónappal később a nemzeti gyűlésbe választották. Részt vett az 1848 máj. 15.-iki, a kormány és a nemzetgyűlés ellen tervezett merényletben, amiért hosszabb fogságra ítélve feledésbe merült. Páris ostroma alatt (1870) a torlaszok emelésével megbízott bizottságban, később még a párisi commune-fölkelésben is szerepelt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is