Alberus

Erazmus, német költő és humanista szül. Sprendlingenben 1500 körül, megh. 1553 máj 5. mint újbrandenburgi szuperintendens. Wittenbergában, hol 1520 óta tanult, lett Luthernek kedveltje és a hitujítás lelkes híve, melyet versben és prózában erélyesen védett. Verses főműve «Das Buch von der Tugend und Weisheit» (1550), mely a kor vitáira alkalmazott 49 állatmesét tartalmaz; prózai főműve: «Der Barfüssermönche Eulenspiegel und Alkoran» (1542, előszóval Luthertől), melyben Szt. Ferencet gúnyosan összehasonlítja Krisztussal.

Forrás: Pallas Nagylexikon