Albit
(ásv.), nátriumföldpát a
következő összetétellel: Na2Al2Si6O16.
Tartalmaz rendesen még egy kevés káliumot is (1/2-2 1/2%) úgyszintén nagyon
kevés kalciumot (legfelebb 1%-ot). Háromhajlású rendszerbeli kristályokban
legtöbbnyire fennőve terem gránit, gnájsz, diorit és más kristályos kőzetek
üregeiben, hasadékaiban, de néha az említett kőzetek (különösen némely, diorit)
elegyrésze gyanánt is előfordul. A cseh Érchegység, a Fichtelhegység, a Bajor
erdő némely fillitjében számos köles-borsónagyságú albit-szemek vannak elhintve
(albit-fillitek). Bennőve nagy ritkán találni, nevezetesen dolomitban (Savoya).
Egyes kristályok is igen ritkák (Tirolban, Passeyr mellett Schneeberg
pyrrhotinban), rendesen kettős vmég inkább többszörös ikrek. Az összenövési sík
majdnem mindig a rövid átlós véglap amiért is ezt az iker-összenövést
albit-törvény-nek mondják. A kristályok a röviden átlós véglap uralkodása
folytán rendesen táblásak. De vannak a nagy átló irányában erősen megnyúltak
is, melyeket az albittól meg szoktak különböztetni és periklin-nek nevezni.
Élszögkülönbségek és az albitétől eltér, ikerösszenövési módok is igazolják e
megkülönböztetést. A periklin-iker összenövési síkja függőleges a
kristályövhöz; a rövid átlós véglap és a főtengely véglapja közötti él ferde
állásu innen a név periclinin = köröskörül hajló). Az
albit név a színt jelzi, mert legtöbbször fehér; de van vöröses, sárga, sőt
zöld is. Szép albit-kristályok ismeretesek Tirolból (Schmirn mellett), a
Zillerthalban (Hainzberg),a Szt-Gotthard-hegységben Morvaországban (Zöptau). Hazánkban
Nadabulán (Gömörm.) szideriten, Guraron (Szebenm.) gránitban stb. Periklin:
Tirol (Pfunders), Zillerthal, s a Salzburgi Alpok több helyén. Az A.-ot elsőnek
Eggerts tanulmányozta 1819-ben, utána Rose G., akitől a megnevezés is való. A
periklin-t Breithaupt írta le először. Szinonimák: Cleavelandit, tetartin.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|