Álbogyó

v. tobozbogyó (galbulus, növ.), a tűlevelüek ritkább gyümölcsalakja. Rendes értelme az, hogy a toboz-pikkelyei nemcsak hogy meg nem fásodnak mint közönségesen tőrténni szokott, hanem ellenkezöleg elhúsosodnak és összenőnek, s az igazi bogyóhoz külsőleg hasonlítanak. llyen a boróka Á. ja. Az igazi bogyótól főleg azért különbözik, mert a tobzosak vagyis nyitvamagzók gyümölcsképzödése egészen más, mint a zárvamagzóké, melyeknek igazi bogyója lehet. Ritkábban Á.-nak mondják a tiszafa termékét is, ahol tulajdonképen a mag leple (arillus) húsosodik el, s a maggal együtt utánozza a bogyó alakját. Á. az ezüsttövis (Hippophae) termése is, mert az ellevesedő, narancsszínü vagy piros vacok az igazi termést körülfogja.

Forrás: Pallas Nagylexikon