Albrechtisták
(Evangelical Association of
North-America = észak-amerikai evangélikus egyesület), észak-amerikai szekta,
mely tanára és egyházalkotmányára nézve minden lényeges pontban megegyezik a
metodisták tanfelfogásával és egyházszervezeti elveivel. (l. Metodizmus.)
Alapítójuk Albrecht Jakab, lutheránns szülők fia volt, ki 1759 május 1-én
született Pennsylvánia államban. Élettapasztalatai és egy hívő református
lelkész prédikálása bűnbánatra és hitre vezérelték. Megtérése után a püspöki
metodistákhoz csatlakozott, de mert ezek csak az angol nyelven beszélő hívőkhöz
prédikáltak, különvált tőlük, s a német nyelvet beszélő metodisták között saját
felekezetet alapított. Meghalt 1808 tavaszán. Hívei eleinte nagyon lassan
szaporodtak, úgy hogy halála után 5 évvel követőinek száma csak 75 volt, majd
azután 45 évvel már 15,015, míg most felül állanak a 100,000-en, kiket 4 püspök
kormányoz, 780 utazó és 520 más prédikátor tanít. A felekezet 1810-ben
állította össze hitvallását és egyházfegyelmi szabalyzatát, s 1816-ban jött
először össze «egyetemes értekezlet»-re, mely azóta minden 4 évben összejövén,
legfőbb egyházi hatóságként vezeti e felekezet ügyeit. Az albrechtisták kiváló
figyelmet fordítanak a publicisztikai tevékenységre. Ohio állam fővárosában
Cleveland-ben 5 német és 6 angol lapot adnak ki. Elterjedtek Kanadában s a mi
kontinensünkön is. Németországban és Svájcban, együtt 19 «konferenciára»
egyházkörre oszolva föl. Nagy súlyt helyeznek az albrechtisták a vasárnapi
iskolákra is, az ilyen iskoláikban 1800 tanítójuk 93,000 növendéket oktat. (V.
ö. Die Albrechtsleute, Erlangen 1877.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|