Albrich

1. A. Márton, ág. ev. lelkész, szül. Medgyesen 1630 nov. 10., megh. 1694 szept. 27. Középiskolai tanulmányainak végeztével Lipcsében és Wittenbergben látogatta az egyetemet. Hazatérvén, szülővárosában nyert tanári állást, innen 1655. Brassóba választatott iskolaigazgatónak; e hivatalát 1660-ig folytatta, mikor is Rozsnyóba (Brassómegye) hívták lelkésznek. 1677-ben nyilvános vitatkozást tartott Bayer Jánossal, ki általa le is győzetvén, visszavonta tévtanait, melyeket Weigelt követve mint teologiai tanár addig előadott. Az 1684-1690. években a barcasági egyházmegyének egyszersmind esperese volt. Több teologiai és filozofiai munkát írt. Kéziratban is maradtak munkái.

2. A. János Károly, ügyvéd és gimn. tanár, szül. Újegyházán 1788., megh. Nagy-Szebenben 1839. mint a szász magánjognak tanára. Munkái német nyelven jelentek meg: 1. Anleitung stb. (1815); 2. Handbuch des sächsischen Privatrechtes (1817).; 3. Siebenbürgens öffentliches Recht (1817); 4. Erwerbung dinglicher Rechte (1838) és 5. A közigazgatás reformját tárgyazó Vorschläge.

3. A. Károly, tanár, szül. Nagy-Szebenben 1836-ban; 1860 ápr. 1. meghivatván szülővárosába az ottani ev. főgimnáziumhoz, mint tanár a matematikát, természetrajzot és természettant adta elő; mígnem 1865 július 26. a főreáliskola igazgatója lett; egyúttal az említett tantárgyak előadását is magára vállalta. A szebeni ipariskolának is ő az igazgatója. Munkái: 1. Hemera-kroskop. Apparat zur Bestimmung des Auf und Unterganges der Sonne und der Tageslänge. (Hermannstadt, 1866). 2. Sammlung von geometrischen Aufgaben für die oberen Klassen der Mittelschulen. (U. o.) 1871. 3. Logarythmisch-trigonometrische Rechentafeln. (U. o.) 1873.

Forrás: Pallas Nagylexikon