Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Áldozó pohá... ----

Magyar Magyar Német Német
Áldozó pohá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Áldozó pohár

az ősmagyar áldozati szertartásoknál (l. az Áldozat és Magyar mitologia szókat) használt az az edény, amelyre a vérszerződés említésénél Anonymus is hivatkozik.

Ily ősidők óta őrzött s állítólag eredeti mivoltában és alakjában fenmaradt áldozó pohárról emlékezik a XVI-ik századból való Székely krónika is (kiadta névtelenül Kilényi Székely Mihály: «A nemes székely nemzet constitutiói és privilegiumai» címü munkában, Pest 1818), mely szerint ez a kehely formáju edény még az ókori scytha Anachar-sis pohara lett volna s a rabonbáni áldozatoknál használtatott, amiért is a főrabonbán lakóhelyén, Bondavárban (vagy Budvárban), mint főistentiszteleti helyen őrizték; a pogányvár lerombolásával és a rabonbáni hivatal eltörlésével féltett családi kincsként tartogatták s a nemzetség nagyobb ünnepségeinél kegyeletesen használták, de az elvitetése miatt féltékeny pogány párt versengéseket és háboruságot támaszt a vallási szentségért, melyre utóbb keresztény birtokosai pogányellenes dacból keresztet tüzetnek s nevöket rá vésetik, ami újabb villongásokra ad okot. A bizonytalan értékü hagyományt az Á. rajza és leirása is kiséri Somborynak «Hajdani székely nemzeti áldozó pohárról» címü értekezésében (Tud. gyüjt. 1835, 3. füzet s utóbb az 1847. évi Életképek-ben); e szerint alakja kehely, öble kókuszdióhéj, szára és talpa aranyozott ezüst, csipkés cifrázatokkal, karimákkal s három hölgy alakot ábrázoló lemezzel diszítve.

Képét, mely az itt adott leírás után készült, lásd a mellékelt ábrán. Az eredetiségéhez férő kétségeknek már az Uj magyar muzeum IV, 414 s 420. l. kifejezést adott; v. ö. Ipolyi Magyar Myth. 532. l. Mihalik József: Régi áldozó poharak Ugocsában (Archaeologiai Értesítő 1891. 453. l. Ugyanott [455. 1.] látható egy 1600-ban készült bolgár ezüstpohár.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is