Aleander
Jeromos, pápai követ és bíbornok.
Bár apja a Leandri grófoktól származott, szegény orvos volt. Lombardiában szül.
Mottóban Treviso mellett, megh. Rómában 1542-ben. Kivált a hittudományban, a
keleti klasszikus nyelvekben, a zenében és a mennyiségtanban. Velencében
tartott nyelvészeti előadásokat s barátságot kötött a híres Erasmussal.
Ráfogták, hogy VI. Sándor pápa szolgálatában állott s a hírhedt Borgia Caesar
tanítója volt, de ez nem igaz. 1508-ban XII. Lajos király a nyelvészeti
tanszékre Párisba hívta, hol nagy hírre vergődött. Ugyanott pappá szentelték.
de a pestis miatt elhagyta a várost s miután egyideig Orleansban tanárkodott,
1514-1515 körül Lüttichbe került, hol a herceg-püspök kancellárja és kanonok
lett. Mikor pedig nemsokára püspöke számára, ki bíbornok lett, a bíbornoki
kalap átvételére Rómába utazott, X. Leo a vatikán könyvtárosává nevezte ki,
1520-ban pedig pápai követ gyanánt Németországba küldte. V. Károlyt és Frigyes
szász választót a lutheránusok ellen való erélyes föllépésre igyekezett bírni s
azért eddigi barátjával, Erasmusszal meghasonlott. Mondják; hogy ő fogalmazta a
Luther ellen kiadott birodalmi átkot. 1524-ben brindisi-i érsekké lett, majd I.
Ferenc francia királyhoz küldték, mint pápai követet, kivel együtt a páviai csatában
V. Károly által elfogták, de váltságdíj mellett szabadon bocsátották. 1531-ben
másodszor is Németországba került, mint pápai követ, de az 1532-iki «nürnbergi
vallási béke» megkötését nem tudta megakadályozni. 1538-ban III. Pál pápa
bíbornokká nevezte ki. 1539-ben harmadszor is Németországban volt. Írt egy
félbemaradt nagy munkát «De concilio habendo», görög-latin szótárt, nyelvészeti
értekezéseket és vallásos költeményeket. De mint író sokkal jelentékenyebb az
ifjabb Alexander Jeromos, a jeles régész és jogász, ki egyik fivérének unokája
volt s 1574-1629-ig élt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|