Aleardi

Aleardo gróf, olasz költő, szül. Veronában 1812 nov. 4., megh. ugyanott 1878 július 17. Bölcsészeti meg természettudományi tanulmányoknak szentelte magát, de később Páduában a jogot hallgatta. Osztrákellenes politikai érzelmei miatt nem tudott államhivatalba jutni. Költeményei, politikai tendenciák miatt, csak nagy sokára láthattak napvilágot. «Prime storie» című bölcsészeti költeményét 1845-ben írta s ebben prófétai ihlettel jövendölte meg az egységes Olaszország közeli hatalmát. Ez a költeménye csak 1857-ben jelenhetett meg. Ebben az időben írta az «Un"ora deila mia giovinezzá»-t, melyben költészettel rajzolja barangolásait a hegyek között. Ebből a munkájából ismerjük meg a költő csöndes, álmodozó kedélyvilágát, melyet a hazája függetlensége iránt táplált rajongó szeretet aranyoz meg. «Lettere a Maria» című mély érzésre valló verseit 1848-ban a csatatéren írta. A. ezután a velencei kormány szolgálatába állott, amiért később Mantuában börtönbe vetették; a fogság azonban nem törte meg. Nem hajtva az üldözésekre, hazája sorsát fenkölt s nagyhatású versekben énekelte meg azontúl is. Rövid idővel az olasz-osztrák háború kitörése előtt 1859-ben írta a «Triste dramma»-t, melyben mantuai szerencsétlenségét ecseteli. A.-t politikai magatartása miatt Josephstadtban ismét börtönbe vetették s csak a békekötés után bocsátották szabadon. Hazájába visszatérése után képviselővé választották; 1864-ben az esztétika tanára lett a szépművészetek akademiáján, később pedig a szenátusba is beválasztották. Költeményei közül még különösen ismeretesek: «Raffaele e la Fornarina» (1858), «Le citta italiane marinare» (1856), «II Monte Circello» (1858), «I sette soldati» (1861), továbbá a «Canto politico» (1861), mely IX. Pius pápa ellen volt irányítva. Összes művei: «Poesie complete» (Laus. 1863), «Poesie varie» (Salerno 1860) s «Canti» (Verona 1862, 6. kiad. 1882-ben) címmel jelentek meg. G. Trezza a költő levelezéseit «Epistolario di A. A.» cím alatt adta. ki (Milanóban 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon