Áledények

(edényalaku fasejtek, tracheidák, növ.). A fa keményét alkotó rostsejt, vagyis a faprosenchyma kétféle: edényalaku (xylema tracheidum) és háncsalakú (x. libriforme); az előbbiek az áledények. Ezek többnyire kurtábbak, mint a háncs-alakúak. Sejtfaluk vékonyabb, s mindig odúsan (udvaros gödröcskésen) vastagodik, ezenfelül az odúk között még hálósan, spirálisan v. gyűrűsen is szokott vastagodni. A kambiumsejtek fióksejtjeinek hosszanti osztódása folytán keletkeznek. Kész állapotukban (a mig a növény életében részt vesznek), csak levegő van bennök, mint a rendes edényekben (fa-edénye) s ezektől gyakran csak azért különböznek, mert az A. végén a ferdén álló sejtfal nincs átlyukadva. De némelykor az egyik vége mégis átlyukad, azért az edényeket és áledényeket, a háncs-alaku fasejtekkel szemben, trachea (légcső) néven össze is foglalják. A fenyők fáját, a bélöv kivételével, csupa Á. alkotja.

Forrás: Pallas Nagylexikon