Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Alembert... ----

Magyar Magyar Német Német
Alembert... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Alembert

Jean le Rond d", szül. Párisban 1717 nov. 16., megh. ugyanott 1783 okt. 29. Természetes fia volt a szép és szellemes Tencinnének (Destouches tüzértiszttől), aki a csecsemőt a St.-Jean le Rond-féle kis templom lépcsőire tetette ki; innét vette Jean le Rond nevét, melyhez később a d"Alembert nevet csatolta. A rendőrtiszt nem küldte a lelencházba, hanem rábízta egy üvegesnek a nejére, aki a gyenge gyermeket oly gondosan ápolta, hogy életben maradt. Apja évi járadékot biztosított neki, melyből tisztességesen nevelhették. Tanárai a teologia felé akarták irányozni, de ő jogot tanult s 1738-ban, 21 éves korában, ügyvéd lett. De csakhamar a matematika felé tért s 1739-ben két értekezést adott be az académie des sciences-nak Párisban, az egyiket a szilárd testek mozgásáról folyadékban, a másikat az integrális számításról. Ezek alapján az akadémia a 24 éves ifjút 1741-ben tagjának választotta. 1746-ban értekezése a szelek elméletéről díjat nyert a berlini akadémiában, amely tagjául egyhangúlag befogadta. Számos más fizikai és matematikai értekezést is írt ebben a korban (Traité de dynamique 1743, legjobb kiadás 1758, Traite de l Équilibre et du mouvement des fluides 1744 és 1770, Recherches sur la précession des équinoxes et sur la nutation de l"axe de la terre 1749, Recherches sur différents points importants du systeme du monde 1754-6, 3 kötet, Opuscules mathématiques 8 kötet stb.). A. különösen a mechanikában nagy jelentőségű felfedezéseket tett. A nevére keresztelt mechanikai tétel (a d"Alembert-féle elv) a mechanikának tudományos formulázását és egységes szempont alá összefoglalását kezdeményezte, azt a munkát, amelyet Lagrange sikeresen végrehajtott. A. az egész mechanikát három alapelvre akarja fektetni: a tehetetlenség, az erőparallelogramm s az egyensúly alapelveire, melyek azonban nem apriorisztikus természetűek. A legszélesebb körökbe terjedt azonban híre, midőn Diderot-val együtt megindította a nagy Enciklopédiát, melynek oly nagy szerep jutott a mult század második felének kűzdelmeiben s melyhez Alembert írta a bevezetést (discours préliminaire). E bevezetésben Alembert Bacon nyomán az emberi ismeretek eredetét, törzsfaját és osztályozását adja elő. A pszichologiai alap, melyen áll, fogyatékos; Alembert a tudományokat a három lelki alaptehetségből, az emlékezetből, észből s képzeletből származtatja, anélkül, hogy magát ezt az alapot igazolná, vagy a leszármaztatást kifogástalanul keresztülvinné; mindazáltal a mű nevezetes mind logikai, mind tudományos szempontból, formája pedig remek. Egyéb filozofiai cikkeiben Locke követője és a mérsékelt szkepticizmus híve. Élete tiszta volt. Sem II. Frigyes meghívását a berlini akadémia elnökségére nem fogadta el, sem Katalin cárnőét, ki fia nevelésének vezetését ajánlotta fel neki 100.000 frank fizetéssel. Egyszerűen élt nevelőanyjánál, a nyugalmat keresve, függetlenségét megóva. Ezért hagyta ott 1759-ben az enciklopédiát is, mely sok bajba keverte. Óvatossága nem vált javára akadémiai emlékbeszédeinek (éloges), melyeket mint az akadémia titkára írt. Tekintélye Párisban óriási volt. Lakásán a legelőkelőbb társaság szokott egybegyűlni, melynek l"Espinasse kisasszony, kivel tiszta barátság kötötte össze, volt éltető középpontja. Műveit Didot adta ki 1821-ben, később újra Condorcet szerkesztésében 1852-ben. Kisebb műveket adott még tőle Ch. Henry (Páris 1867). L. J. Bertrand: Les grands ecrivains francais. D"Alembert. (Páris 1889.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is