Alencon
(ejtsd: alanszon), fővárosa Orne
départementnak Franciaországban, a Sarthe mellett. Szép fekvésű és rendesen
épített, de komor város. Van egy szép temploma: Notre Dame, kéttornyú
városháza, amelynek helyén Alençon hercegi családjának ősi kastélya volt.
(1886) 16,367 lak. A híres alenconi csipkeipar nagyon hanyatlott. De különben
élénk ipara van a városnak, nevezetesen pamutszövő-ipara, piké-, barchentés
lenszövése, hímzések, finom szalmakalapok, kesztyűk gyártása; quarckristályokból
is (alençoni gyémánt) különféle dísztárgyakat készítenek. A város környékének
lótenyésztése is híres. Van A.-nak liceuma, múzeuma és 14,000 kötetből álló
könyvtára. A város egy préfet székhelye. A régi Alençon hercegek a Valois
királyi családnak egy ágát képezték és II. Valois Károlytól származtak, akinek
apja 1322-ben adományozta A. grófságát és aki 1346-ban a Crécy mellett vívott
ütközetben esett el. Hercegséggé csak 1414. tették a törzsapa unokája, III.
János számára, aki 1415. az Azincourt mellett vívott ütközetben esett el. 1525.
IV. Károllyal kihalt az A.-család. Akkor IX. Károly az öccsének, Anjoui Ferenc
hercegnek adományozta, kinek halálával 1594. ujra a kincstárra maradt. IV.
Henrik zálogul adta Württemberg hercegének, 1608-ban pedig annak a fia
örökölte, akitől 1612 ben Medici Mária váltotta vissza. XIV. Lajos 1710-ben
unokáját Berry herceget, XVI. Lajos pedig 1774-ben legidősebb öccsét, Provence
grófját ruházta föl e címmel. Jelenleg Nemours hercegének második fia,
Ferdinánd Fülöp herceg (szül. 1844-ben) viseli az A. hercege címét.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|