Aleuták
(Katalin szigetek),
szigetcsoport, amely 1600 km. tágasságú nagy ívben húzódik Észak-Amerikától,
Alaszka hegyfokától egész Kamcsatkáig Ázsiai-Oroszországban (a Gr. K. h.
160°-tól 195°-ig) és az É. sz. 50°-a alatt a Bering-tengert elválasztja a
Csendes-óceántól, mintegy hidat képezve É.-Amerika és Ázsia szárazföldje között.
A szirtszerű kisebb szigeteket számba nem véve, 58 szigetből áll, melyek
területe 16,585 km2 lakossága pedig 1880-ban 1890 aleuta, 479
kevertvérű és 80 fehér ember volt. A szigeteket három csoportba foglalják; a
keletit Rókaszigetek-nek, a középsőt Andrejanovi-szigetek-nek, a nyugatit pedig
Szaszignan vagy Közeli-szigeteknek nevezik. A legnagyobb szigetet Unimakot
(3610 km2), amelyen egy működő tűzhányó van, a Sisaldin (2729 m.),
keskeny tengerszoros választja el Alaszka félszigettől. Tőle Ny-ra van
Unalaszka (3090 km2) az A. legfontosabbika, ahol a fokaprém és
tengeri-vidrabőr-tárházak vannak; a szigetnek 783 lakosa van. Ahhoz csatlakozik
a kis Umnak sziget, melynek tűzhányója 1878. kitört. Egyáltalában az összes
szigetek vulkáni eredetűek és a tengerből hirtelen emelkednek meredek hegyeik,
melyeknek a lejtőin csak saxifragák, hangák, mohok és füvek nőnek. Fa nincs
más, mint elnyomorodott fűz és éger. Megkisérelték fenyvesek ültetesét, de nem
sikerült. A szárazföldi fauna madarakra, kis rágcsálókra és a foltos mormotára
szorítkozik. Róka néha a szárazföldről kerül oda. Az éghajlat zord és nedves.
Unalaszkán az évi közép hőmérséklet 3,3° C., márc.-ban 2,5°, aug: ban 11,1°, a
legnagyobb szélsőségek -18° és 25°C. Eső 1050 mm.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|