Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Alexandresc... ----

Magyar Magyar Német Német
Alexandresc... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Alexandrescu

Gergely. A román irodalom újjászületésének korszakában Alexandri, Bolentinean s Negruzzi C. mellett, mint jeles költő kiválik. Szül. Tîrgovisteben 1812. Megh. 1886. Iskoláit a bukuresti szt. Száva kollégiumban végezte, a honnan Ghika Sándor vajda kormánya alatt a hadseregbe állt. Három év múlva azonban Campinean ezredessel együtt tiszti ranggal kilépett s az ellenzéki liberális párthoz csatlakozott. Politikai szatirái és meséi csakhamar nagy népszerűséget szereztek neki. «Az 1840-iki év» című színdarabja nagy hatást ért el; ebben volt kifejezve az ország kívánsága. Bibescu uralkodása idejében (1842-48) kiváló munkásságot fejtett ki a minisztérium keretén belül; Cuza Sándor alatt vezette a kultuszs rövid ideig a pénzügyminisztériumot, 1860-ban az ú. n. központi bizottságnak tagja tett s I. Károly király kinevezte a színházi felügyelőbizottságba. A.-ról igy nyilatkozik Ghika János leveleiben: «Mélyen és élénken gondolkodó férfiú, aki megfigyeli a világot, melyben él s megrajzolja azt egyszerű s meggyőző meséiben, melyeknek nincs mása irodalmunkban.» Delavrancea pedig ekkép ítéli meg: «Minden műve eredeti román szellemtől lüktet. A nyelvezet, melyben gondolatait megtestesíti, a népnek el nem enyésző, igaz nyelve; ő is, mint Alexandri, úgy vélekedett, hogy nem lehet senki valódi költő, csak az élő nyelven, melyet mindenki ért s beszél.» Irodalmi művei: «Néhány eredeti költemény» (1836), «Költemények» (1839),«Suveniri si impresiu, (levelek és mesék képezik tartalmát, 1847), «Meropa» tragédia 5 fölvonásban Voltaire után (1847), «Meditatii, Elegii Epistoale, Satire si Fabule» (1863), «Különböző költemények» (1866).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is