Alexandriai iskola

E néwel jelölik azokat a tudományos irányokat, melyeknek megindítói művelői és terjesztői Alexandriában éltek s a Ptolemaeusok bőkezűsége által oly helyzetbe jutottak, hogy irodalmi és tudományos munkásságuk kevés megszakítással mintegy 800 évig tartott. (Kr. e. 300-500 Kr. u.) Itt írta meg Euklides a Kr. e. III. században geometriáját, itt fejlesztette Eratosthenes a csillagászati földrajzot Hipparchos az észlelő csillagászatot, itt gyűltek össze azok az asztronómiai észlelések, melyek a spekuláció helyébe léptek. Az Alexandriában állami költségen élt tudósok az ismeretek minden ágát művelték, minden tudományágban az addig ismert anyagot átkutatták és rendezték. Tudományos munkásságuk inkább a meglevőnek tanítása volt mint újabb igazságok felfedezése. Közös lakhelyük a múzeum volt, melyben tisztán a tudománynak élhettek; folyvást gyarapodó alapítványok gondoskodtak függetlenségükről. A múzeumhoz tartozott a nagy könyvtár. melyben Kr. e. 250 körül mintegy 400.000 tekercset őriztek, egy másik nagy könyvtár a Serapis templomában állott. E könyvtárak használata végett, valamint a tudós könyvtárnokok tanításainak meghallgatására az egész világból idejártak. A római birodalom nyugati és keleti tartományaiban élt s hírre vergődött orvosok és tanárok bölcsészek és papok, számfejtők és csillagászok mind Alexandriában jártak és tanultak az alexandriai tartózkodást tudományos képesítésnek tekintették. De a világtörténeti nagy változások, a hódítások és a belső erkölcsi és szellemi fejlemények e tudományos központot sem hagyhatták érintetlenül. A terjedő s mindinkább erősbödő kereszténység erősen támadta a pogány görög hagyományok veszélyes székhelyét s Caracalla pénzügyi zavarán, a múzeumi alapítványok elkobzásával segít. De mind e csapások mellett Alexandria még sokáig az egyedüli hely volt, ahol, noha már keresztény iskolában, Aristoteles és Platon uralkodott. Sokféle átalakulást szenvedve, a görög szellem fentartotta magát, míg az arabok hódító serege föl nem dúlta a várost. A görög szellemet most az arab váltotta fel. A könyvtár először Alexandria ostrománál Julius Caesar alatt égett el; később Antonius Cleopatrának ajándékozta a pergamumi királyok könyvtárát s ez pótolta azt a nagy veszteséget, míg II. Theodosius császár Konstantinápolyba vitette. A Serapeion könyvtára a keresztény türelmetlenségnek esett áldozatul 389-ben. Az alexandriai iskola alkotásairól a költészet és tudomány térén l. Görög irodalom. Az élénk és mozgalmas szellemi élet közepette sajátságos filozofiai irányok fejlődtek (l. Alexandriai filozofia). A kereszténység ugyanis tanainak igazolására Alexandriában olynemű uton volt kénytelen haladni, amilyenen a támadó ellenfél: a filozófiain; a védekezés és igazolás e neméből keletkezett tudományos teologia nagy hatással volt a még alakuló egyházra. (L. Alexandriai katecheta iskola.)

Forrás: Pallas Nagylexikon