Alexandriai katecheta iskola

Az apostoli korszakban az evangéliumi tanok hírdetése volt az egyedüli tanítási mód. Midőn azonban az egyház tanait úgy az eretnekek, mint a pogány bölcsészek több oldalról megtámadták, szükségessé vált az evangélium hirdetése mellett a hit tanaiban való rendszeres oktatás is. Így keletkeztek egymásután a keresztény iskolák (Alexandriában Jeruzsálemben, Nisibisben, Edesszában, Rómában stb.), melyeknek célja volt a papokat, a hit hírdetőit és védőit alapos oktatásban részesíteni. Legrégibb s leghíresebb ez iskolák közül az alexandriai melyet szt. Jeromos tanúsága szerint (De viris illustr. l. 9) még szt.. Márk evangelista alapított. Legnagyobb virágzását a II. század végén és a III.-ban érte el, mikor is pantdnus, alexandriai Kelemen, Origenes. Heraklas, Nagy Dénes voltak benne a tanítok. A IV. században a vak Didymus előadásait szt. Jeromos is hallgatta. Utolsó tanára volt Rhodon, ki 395-ben átköltözött pamfillába. Ez idő óta az. A.-ról nem történik említés. Teljesen téves sokaknak az a nézete, hogy az alexandriai pogány Muzeumból (bölcseleti és szónoklati főiskola fejlődött ki, bár azt nem lehet tagadni, hogy ez nagy befolyással volt a keresztény iskola fejlődésére. Épp így téves volna azt hinni, hogy ez az iskola a katechumenek számára volt, v. hogy a keresztény gyermekek első vallási oktatását vezette. Rendes hittani főiskola volt ez a szó szoros értelmében. Előadták benne a nyelvtant, a szónoklattant, a számtant. Az iskola főtárgyait azonban a szentírás könyvről-könnyvre való magyarázása s a. polemikus teologia képeztek mint ez alexandriai Kelemen és Origenes irataiból kitűnik. V. ö. Wetzer Welte Kirschenlexikon (2. kiad.).

Forrás: Pallas Nagylexikon