Alexandriai zsinatok

A két első A.-t 230 és 231-ben Demeter alexandriai püspök hívta egybe Origenes ellen, kit, mivel castratus létére s idegen püspök által pappá szenteltette magát, papi hivatala gyakorlásátol eltiltottak s az egyház közösségéből kizártak. A 306-ban tartott zsinat Meletius, a 320-ban tartott Arius tanát ítélte el s az eretnek tanok szerzőit és követőit az egyházból kizárta. 323-ban kordubai Hosius elnöklete alatt az arianus Kolluthus ellen, 339-ben Athanáz védelmére tartatott zsinat. A 346-ban tartott zsinat a szardikai zsinat végzéseit fogadta el. 361-ben, 362-ben, 363-ban Athanáz tartott zsinatokat, melyek egyrészt az arián tanokat ítélték el, másrészt a megtérni kivánóknak megkönnyítették az egyházzal való kibékülést. A 399-ben tartott zsinat Origenes több tanát s az Origenistákat kárhoztatta. 430-ban Cyrill tartott zsinatot Nestorius ellen, mely Nesterius tanainak kárhoztatásával (12 anathemata Cyrilli) végződött. A 452-ben tartott zsinaton a 4. egyetemes zsinat végzéseit hirdettek ki. Megemlítést érdemel még Cyrus a monoteléta patriárka által 633-ban egybehívott zsinatszerű értekezlet, mely a teodóziánusoknak a katolikusokkal való kibékítését célozta.

Forrás: Pallas Nagylexikon