Magyar	Angol
alexandrinu...	----

Magyar	Német
alexandrinu...	----

irónia Hólyagmogyoró Aszmara Hal Abody Béla Schweinfurti zöld Fade Boves Anceps Treviso hercege Diospyrinae Wehlheiden Desinficientia Mária Viktoria - rend Lauremberg

A középkori Franciaországból eredő újlatin verssorfajta. Eredetileg 12, 13 v. 14 szótagos volt, később jambikus lejtésű, tehát emelkedő ritmusú felező tizenkettőssé fejlődött. Az ereszkedő jellegű magyaros felező tizenkettőst pontatlanul szintén szokták magyar alexandrinnak v. Sándorversnek nevezni. Ez utóbbira példa:
Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.
_{Arany János: Todi (részlet)}

---

hat v. hetedfél jambusból, mai formájában 12 szótagból álló verssor, melynek sormetszete a hatodik szótag után van; Sándor-vers (a Sándor, latinul Alexander névről, mert egy Nagy Sándorról szóló középkori verses regényben használták először)

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• Franciaország