Alexandrit
(ásv.), sötétzöld színű
chrizoberill. Igen becses drágakő. 1833-ban az Ural-hegységben
(Takovaja, Jekaterinburgtól keletre) azon a napon fedezték fel, amelyen a
későbbi II. Sándor orosz cár nagykorúságát ünnepelték, azért Nordenskiöld
ajánlatára a chrizoberillnek ezt a fajtáját A.-nek neveztek. Legfőbb
jellemvonása, mely őt minden más chrizoberilltől megkülönbözteti, puszta
szemmel is észlelhető kétszínűsége (dichroismus). Az A: kristályok ugyanis
ráeső fényben smaragdzöld áthaladó fényben vörös színűek.
Sajátságos, hogy
ez a két szín, t. i. a zöld és a vörös éppen az orosz hadi lobogónak is a
színe, ami még inkább volt jó ok az A:-re való keresztelésre. Hármas
ikerkristályokban csillámpalában termett smaragddal, fluorit és egyéb
ásványokkal együtt. Ma már az Urálban nem találnak A.-ot, hanem Connecticutban
(Haddam mellett), különösen pedig Cejlon szigetén, ahonnan legújabban igen szép
A.-kat hoznak. A szép átlátszó s egyenletesen sötétzöld színű A.-k ritkák. A
cejloni A.-k nemcsak szépségre nézve vetekednek a hajdani uráliakkal, de
ezeknél jóval nagyobbak. Az egykarátos uráli A. már ritkaság volt, a cejloniak
között 4 karátosak a legkisebbek. A legnagyobb eddig ismeretes ceyloni A. 63
38 karátos, egy másik 28 2332 karát súlyos. Az Urálból mint nagy ritkaságú
került elő egy 25 cm. hosszú, 14 cm. magas és 11 cm. széles üregben 22 nagy
szép A: kristály. Drágakőnek nem alkalmas, mert zavaros, nem átlátszó.
A.-kristályok 9 cm. szélességben is ismeretesek ugyancsak az Urálból.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|