Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Alfred(ejtsd: ellfred), angolszász nyelven a. m. «a jó, a barátságos indulatú, tanáccsal szolgáló» 1. A., a «Nagy» Anglia királya, az angolszász korszak legnagyobb alakja. Ethelwulf királynak legifjabb fia, Ekbertnek pedig, a hét apró angolszász királyság egyesítőjének az unokája. Szül. Wantage-ban (Berkshire) 849., megh. 901 okt. 28. Öt éves korában IV. Leó pápa Rómában felkente. Két évvel később apjával még egyszer Rómában járt, visszautazás közben pedig hosszabb ideig a Karolingok udvarában időzött, hol a frank birodalom szervezetével és műveltségével megismerkedett. 860-ban Ethelwulf király meghalt és az uralom A.-ra és testvéreire szállt, kiknek a minduntalan betolakodó normannokkal (a dánokkal) gyűlt meg a bajuk. 871-ben Wessex királyává választották, mely ország sokat szenvedett a dánoktól, akik a 872-ben kötött fegyverszünet dacára sem szűntek meg az országot tűzzel-vassal pusztítani. Mercia, sőt 878-ban maga Wessex is hatalmukba esett, úgy hogy az angolszászok százával menekültek a hegyek közé avagy a tengerentúli országokba. Maga A. király is kénytelen volt vadonokban s mocsarakban keresni menedékhelyet, miközben számos, a monda által felékesített kalandnak lett hősévé. De azért célját: a dánok legyőzését nem vesztette szem elől. A Parret és a Thone összefolyása táján, a nehezen hozzáférhető Aethelney-ban ütötte fel sátorát s innen indította azután 878-ban a dánok ellen a szabadságharcot. A szerencse kedvezett neki: bevette ostrommal Ethandune dán erősséget és legyőzte Ostangeln ország dán fejedelmét, Gutumot, kit a keresztség felvételére és hódolatra kényszerített (wedmore-i szerződés, 878). De ezzel még nem érte be. Abból a helyes eszméből indulva ki hogy Angliát, mint szigetországot a tengeren kell megvédeni: hajóhadat szervezett melyet-állítólag zsoldba fogadott kalózokra bízott kik ezután tengeren is, szembeszálltak a dánokkal. Utoljára a normannok már kikötni sem mertek Anglia partjain. A. hős fia Edvárd pedig Surreyból űzte ki a kalandorokat. A. most beköszöntött békés korszakot A. sokat zaklatott népének művelésére és az elpusztult ország helyreállítására fordította és ezen a téren oly sok érdemet szerzett, hogy méltán illeti őt a «Nagy» jelző. Az ország közigazgatását újonnan szervezte. Elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól, egybegyűjtötte Kent, Mercia és Wessex törvényeit s új törvényeket hozott, úgy hogy jogkodifikációja a későbbi időkben alap gyanánt szolgált. Az ország hadi erejét szervezte, várakat épített; legkiválóbb érdeme azonban az angol hajóhad építése. Sokat tett a földművelés, a hajózás, az ipar és kereskedelem felvirágoztatása körül. A szellemi műveltség terén pedig annyit fáradozott, hogy népe «tanító»-jának nevezték el. Iskolákat alapított, pártolta az irodalmat és a csirázó műveltséget, s maga is írt könyveket; lefordította nevezetesen a latinból a biblia több részét, Orosius krónikáját, Beda angol egyháztörténetét, Boetiusnak a «bölcsészet vigasztalásáról» szóló művét és I. Gergely pápának a lelkészek számára írt utasításait, miben tudós barátja, Asser apát, támogatta. E művek az angolszász nyelv történetében korszakot alkotnak, mert a nyelv A. előtt nem volt alkalmas ily célokra. Fordítás közben az eredeti művek erkölcssértő v. az isteni és világi elöljáróságokra vonatkozó sérelmes kifejezéseit kihagyta s jámbor, hazafias intésekkel pótolta. A latint csak kevéssé értette, onnan a félreértések egész serege. A hajóépítés és több közhasznú iparág terén is alkotott újításokat. Feltalált oly készüléket, mellyel az időt meg lehetett határozni. Népe és az utókor mindenképen hálával és tisztelettel emlegették nevét. 2. A. Ernő Albert, Edinburg hercege, Viktória angol királynő másodszülött fia, szül. Windsorban 1844 aug. 6-án. 1862-ben Görögország királyává választották, de a koronát nem fogadta el. O"Farrel ír merényletet követett el ellene 1868 márc. 12-én, de a herceg csak könnyű sebet kapott. Nagy utazásokat tett Japánban, Khinában és Indiában. 1874 jan. 23-án nőül vette Mária főhercegnőt, II. Sándor császár egyetlen leányát Máriát, kitől négy gyermeke született. Fiát, Alfred herceget (szül. 1874 okt. 15.). Németországban nevelteti minthogy II. Ernő koburg-gothai herceg utódjául van kiszemelve. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|