Algarve

vagy Algarbia, Portugália legkisebb és legdélibb tartománya, Alemtejo és az Atlanti-óceán között. Spanyolországtól az Alsó-Guadiana választja el. Területe 4849.95 km², lakossága (1881) 204,037. Megkülönböztetik benne a partszegélyt, Beiramar, a dombos vidéket, Barrocal és a voltaképeni hegységet, Serra. A Serra kiágazásaival a terület háromnegyedét foglalja el és a spanyol Sierra Morena folytatását képezi a Guadiana völgysikátorától Ny-ra. Legmagasabb része a Serra-de-Monchique, melynek főcsúcsai a Foia (903 m.) és a Picota (755 m.). A hegység végső foka, a szt. Vincefok, Európa DNy-i csúcsa. A Serra nagyobb részét legelők foglalják el, ahol leginkább kecskenyájakat tartanak, a Serra-de-Monchique lejtőin pompás gesztenyések vannak. A földet csak völgyeiben művelik; általában igen gyér népességű. A tartománynak igen meleg éghajlata van, de a forróságot a tengeri szelek enyhítik. Minden déligyümölcs megterem ott. Füge, mandola, narancs és szt. Jánoskenyér a főtermékei, de sok olajat, bort és kukoricát is termesztenek; búza kevés terem. A. híres szép vidékeiről. Az állattenyésztes csak kecskékre és sertésekre szorítkozik, a Serrában méhet is tartanak. A bányászat jelentéktelen, pedig vannak kiaknázásra méltó érctelepek. Sót a partokon állítanak elő. A lakosság fő keresetforrása a földmívelésen kívül a halászat és hajózás. amelyet igen előmozdít a sok apró, de jó kikötő. Nevezetesebb iparág a fonadékok készítése eszpartóból, és törpepálmalevélből. Kiviteli cikkei szárított füge, mandola, narancs, tengeri só, halak. Algarve lakosai Portugália legügyesebb hajósai. A. közigazgatási tekintetben csak egyetlen, Faro nevű kerületet képez; Faro (l. o.) a főváros. A. a középkorban a spanyol parton Almeriáig terjedt és Afrika szomszédos partjának egy részét is magában foglalta. A. neve az araboktól származik, kiknek nyelvén nyugati országot jelent. I. Sancho vette el 1189-ben az araboktól.

Forrás: Pallas Nagylexikon