Alger

(ejtsd: alzsé), 1. Algeria francia gyarmatnak egyik tartománya, Constantine és Oran tartományok között. Területe 7000 km², lakosainak száma körülbelül 1 millió, a közt mintegy 800,000 mohammedánus. 3 arrondissementra oszlik: Alger, Miliana és Tizi-Uzura. (L. Algeria.) 2. A., fővárosa Algeriának és az ugyanily nevű tartománynak. A Buzarea (402 m.) hegytömeg részét alkotó meredek domb lábánál és lejtőin tágas, az A.-i kikötő nevet viselő öbölnél amfiteátrumszerűen épült; 1830 óta új urai a franciák, tetemesen átalakították; a szűk és kanyargós utcákat most nagyobbára széles, egyenes utak váltották föl. Legszebb részei: az alant fekvő részben az 1200 m: hosszú Boulevard de la République, amely egy sor, arkádokkal ellátott masszív épületből áll (ezeknek alsó részeit árutárakul használják); a Place du Gouvernement, amelyet az orleansi herceg lovagszobra ékesít s a Place de Chartres, ahol mindennap a vásárokat tartják; a Bab-el-Ued és Bab-Azzun utcák és a Jardin Marengo, a legszebb sétahely. Mint érseki székhelynek több kat. temploma van; a mecsetek közül legjelentékenyebb a Dsama-el-Dsedid. A hegy tetején a Kaszbah erőd áll, amelyet kaszárnyává alakítottak. Mint Algeria fővárosa, székhelye a legfőbb katonai, igazságszolgáltatási és kormányhatóságoknak, tudományos intézetei, egyesületei és különböző fokozatú tanintézetei vannak. Lakóinak száma (1886) 74,792, kik közt 13,000 mohammedán. A benszülött lakosok a város magasabb részeiben laknak, kiskereskedők s kézművesek; az európai lakosság nagyobbrészt kereskedéssel foglalkozik. A.-nek mint Algeria főkikötőhelyének kereskedelme igen élénk; Algeria termékei nagyobbrészt itt kerülnek hajókra, s az európai cikkeket itt hozzák piacra. Újabban mint klimatikus gyógyítóhelyet is számosan látogatják.

Forrás: Pallas Nagylexikon