Algoritmus

(al-Khwarizmi arab matematikus nevébő): a => tevékenységet lépésekre bontva, az egyes lépések sorrendjét leíró szabály. Kétféle alapelemből áll: logikai feltételekből (amelyeknél az adott feltétel megléte v. hiánya függvényében elágazik az algoritmus ) és végrehajtási utasításokból ( operátor okból). Pl. az euklideszi algoritmus , amely osztásoknak egy bizonyos egymásutánját írja elő két tetszés szerinti term.-es szám legnagyobb közös osztójának megállapítására. Aszerint, hogy tartalmaz-e feltételt, ill. teljes-e, megkülönböztethetünk lineáris, elágazásos és hiányos algoritmus t. Az algoritmus fő tulajdonságai: 1. Meghatározottság: utasításai a különböző személyekből (gépekből) mindig azonos műveletet váltanak ki, s azonos kiinduló adatok alapján azonos eredményre vezetnek. Ennek feltétele, hogy az algoritmus csak el. műveletet tartalmazzon. Az el. művelet fogalma viszonylagos, de mindig magában foglalja helyes és egyértelmű végrehajtásának lehetőségét. 2. Tömeges alkalmazhatóság: segítségével az adott feladatosztály valamennyi feladata megoldható. 3. A megoldás biztosítottsága: mindig a keresett megoldás felé közeledik, és ahhoz megfelelő kiinduló adatok esetében el is jut. - A ped.-ban meg kell különböztetnünk az oktatási algoritmus okat és a megtanulandó algoritmus okat. Az oktatási algoritmus oknak két fajtája van: a tanulási algoritmus és a tanítási algoritmus . A tanulási algoritmus meghatározza, hogy a korábban megoldott feladat eredményétől függően milyen további tanulási műveletet kell a tanulónak elvégeznie. A tanítási algoritmus pedig azt határozza meg, hogy a tanulók különböző műveleteire a ped. hogyan reagáljon. Az algoritmizálás hívei szerint a tipikus ped.-i feladatok tanítási algoritmus okbafoglalásának lehetőségét az biztosítja, hogy a tanítás más => tevékenységekhez hasonlóan célravezető => műveletek meghatározható sorrendje. - A megtanulandó (megtanítandó) algoritmus oknak is két-két alfaja különböztethető meg aszerint, hogy adott objektum felismerése v. átalakítása a feladat. A felismerési algoritmus olyan megtanulandó algoritmus , amelynek segítségével meghatározható, besorolható az összes adott oszt.-ba tartozó jelenség. Pl. a kémiai anyagok meghatározása, a mondatfajták felismerése, az igealakok meghatározása. Az átalakítási algoritmus olyan megtanulandó algoritmus , amelynek segítségével az objektumok egy bizonyos oszt.-ában változások idézhetők elő. Pl. a síkidomok tükrözése, egyenlet megoldása, az ige valamely alakjának képzése. - Az algoritmus ok elsajátításával a tanuló olyan megismerési => módszerek, => műveletek birtokába jut, amelyek elősegítik az eredményes, => önálló tanulást , a logikus gondolkodás fejlődését. Az algoritmus ok leírásának módjai, lehetőségei: szóbeli utasítás, blokkdiagram ( folyamatdiagram), szimbolikus leírás, gráfséma. - Ir. Landa, L. N.: Algoritmizálás az oktatásban. Bp. 1969.; Orosz S.: A tananyag elemzése. Veszprém, 1977.; Orosz S.: Korszerű tanítási módszerek. Bp. 1987.

Bokkon László

Szerkesztette: Lapoda Multimédia