Ali

janinai pasa, szül. Tepeleniben, Albaniában 1741. a Toszkidák törzséből, megh. 1822 febr. 5-én. A nagytehetségű, ravasz ember változó szerencsével folytatott küzdelmek és hallatlan kegyetlenkedések utján a Balkán félsziget nagy részének urává lett. Apja birtokait visszanyerte, testvérét meggyilkolta, anyját pedig kire a gyilkosság vádját hárította, bezáratta. 1767 óta az elvinói pasa szolgálatában állott s az oroszok ellen viselt hadjárat után Trikkala pasájává lett. Csel által a janinai pasaságot is elnyerte (1788) s miután a szuliotákat is leverte, 1803. Rumélia helytartójává lett. 1807 óta korlátlanul uralkodott Albania, Epirusz, Tesszália és déli Macedonia fölött, s a portának csak meghatározott évdíjat fizetett. Megerősített palotában lakott Janina tőszomszédságában s vagy százezer katonával rendelkezett. Angol-, Franciá és Oroszország konzulokat tartottak udvaránál. A. kegyetlen de szilárd uralkodása alatt közbiztónság és rend volt az országban, a kereskedelem virágzott és a keresztények szelíd elbánásban részesültek. A porta szabadulni akart e veszedelmes embertől. 1820-ban hadat indított ellene, de Ali, fölhasználva a görög fölkelést 1822-ig, tartotta magát. Kursid pasa körülzárolta Janinában, s jóllehet Ali oroszlánként védte magát, élelmiszerek hiányában mégis kénytelen volt kapitulálni. Javait és életét biztosították neki, de azért mégis megölték. Fejét a szeráj tetejére tűzték. A szultán A. fiait is kivégeztette, noha ezek már korábban szakítottak apjukkal. Ali palotájában tíz millió forintot találtak, amivel összes ellenfeleit megvesztegethette volna; úgy látszik tehát, hogy ő a szultán kegyelmében bízva, a pénzt magának akarta biztosítani.

Forrás: Pallas Nagylexikon