Alicante

1. spanyol tartomány, a volt valenciai királyság legdélibb része. É.-on Valencia tartománnyal; K-en és DK.-en a Földközi-tengerrél, Ny.-on Murciával és Albacetevel határos. Területe 5659 km² Északi részében több NyK-i irányú hegysora van, amelyek meredek fokokkal végződnek. A tartomány, többi részei a parti síkhoz tartoznak. Részint fában és vízben szűkölködő forró és kietlen pusztaság, részint azonban oázisok gyanánt dúsgazdag, termékeny területek váltakoznak rajta. Számos parti folyó, egyebek közt a Vinalopo és a Segura öntözi a tartományt. 1887-ben 432,335 lakosa volt. Főtermékei déligyümölcsök (kivált mandola és narancs), bor és mazsola, olaj, kukorica, buza selyem, kender és esparto mindez bővében. Ércekben, ásványforrásokban nem bővelkedik, de van sok sóstava, sóbányája (például Pinosonál) és tengerisó-előállítása. Ipara erősen fejlődik. Tengeri halászata is élénk, valamint kereskedelme is, amely a tartomány kikötőiben, főleg fővárosában központosul. 2. A hasonló nevű főváros a parti síkon van, egy régi vártól koszorúzott sziklás hegy tövében. Van jó kikötője, amelyet két nagy móló véd, világító tornya, szép parti sétatere, erős várművei. Újabb időben kereskedelme és hajózása igen emelkedett és a város külsőleg is megifjodott. Lakossága (1887) 40,115. Ipartelepei közül nevezetesebbek egy vas és acélgyár, dohánygyár (3000 női munkás), számos papírgyár (csak cigarettapapír-gyár van 23), két petroleumfinomító gyár, pamut- és vászonszövő-gyárak stb. Figyelemreméltók vásárcsarnokai. A lakosság főkereset forrása az átvitéli kereskedelem. Hajóforgalma (1883) 2064 kereskedőhajó 774,450 tonnával (köztük 504 külföldi 305,824 t.). Fő beviteli cikkek a tőkehal, nyers esparto (Afrikából), cukor, dohány, faszén, hordódonga, borszesz (1883:18,085 hl.), vasrudak és csövek, kakaó. Kivitele az utóbbi években (1877-81) 38 millió pesetára rúgott. Fő kiviteli cikkei egyebek közt a bor (1883: 959,321 hl.), esparto és espartoárúk, faolaj, édesgyökér, árpa, ánis, dohánylevelek, mandola és egyéb déligyümölcsök, ólom. Azonban legfontosabb kiviteli cikke a környéken (nevezetesen az említett várhegyen) termő alicantei bor, erős, édes borfajta, melyet sötét színéről vino tinto-nak neveznek, amely azonban tisztán ritkán kerül forgalomba, rendesen vörös borokkal keverik. A. egy kormányzónak és külföldi konzulátusoknak székhelye. A. római eredetű város (Alona); 718. foglalták el a mórok, akiktől III. Ferdinánd vette vissza 1304-ben és Aragoniának engedte át.

Forrás: Pallas Nagylexikon