Áljogügyletek

vagy színlelt jogügyletek. A jogilag kötelező akaratnyilvánításnak kelléke az hogy a nyilvánító valódi akaratával megegyezzék. Az oly jogügylet, melynél a feleknek valódi s nyilvánított akarata szándékolt ellenkezésben állanak, Á. s ezeknek megitélésénél nem a nyilvánított, hanem a valódi akarat az irányadó. Ilyenkor megtörténhetik, hogy a) a felek között más jogügylet jő létre, vétel helyett p. ajándékozás ha a vételi szerződésbe burkolt valódi akarat ajándékozásra irányult; b) jogügylet egyáltalán létre nem jő ami akkor az eset, ha a színlelt jogügylet által jogügylet létezése nem céloztatott, p. színlelt házasság (simulátae nuptiae nullius momentisunt) v. a jogügylet anyagi v. formai szempontból érvénytelen p. gyakori eset a hitelezők kljátszása végett való színleges vagyonátruházás, melyet, ami szinte megfoghatatlannak látszik, a gyakorlati életben nem ritkán csak a hitelezőkkel szemben tekintenek érvénytelennek, összetévesztvén ezáltal a bár a hitelezők kljátszása végett eszközölt, de a felek valódi akaratának megfelelő és a hasonló célból, de csak színleg eszközölt vagyonátruházást.

A vagyonszerző csak az előbbi esetben nyer természetesen csak a vagyonátruházóval szemben jogot a vagyonra, mig a második esetben jogot a vagyonátruházóval szemben sem szerezhetett, éppen azért, mert az átruházás nem komoly, nem a felek valódi akaratának megfelelő, hanem csak színleges volt; c) a nyilvánított akaratnak megfelelő jogügylet jő ugyan létre, de más személyek között, aminek akkor van helye, midőn a jogügyletet más személyek kötik a:jogügyletbe lépni akaró valódi személyek elhallgatásával. Ez esetben a jogügylet ezek között jő létre, s nem azok között, akik felek gyanánt:csak szerepelnek. Az uzsorának szinlelt ügyletbe való burkolása uzsoratörvényünk szerint (1383: XXV. törvénycikk 2. §) az uzsorának minősített (sulyosabban büntetett) esetét képezi.

Forrás: Pallas Nagylexikon